Olimpiai bajnokainkra büszkék vagyunk, általában teljes joggal. Sajnos akadnak azonban kínos kivételek is. Fájdalom, az ifjan elért sportsiker nem garancia a későbbi becsületes, tiszteletre méltó életpályára. A példaképként ünnepelt aranyérmesből idővel válhat korrupt politikus, a diktatúra spiclije, disszertáció-tolvaj, drogdíler. Sőt.
Homonnai Márton (1906–69) kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó süllyedt a legmélyebbre. Los Angeles (1932) és Berlin (1936) világelső magyar pólóválogatottjának tagja nyilas lett, Szálasi hatalomátvétele után az úgynevezett „fegyveres nemzetszolgálat” országos főparancsnok-helyettese. Kitartás jelszóval Németországig hátrált, majd – más gazemberekhez hasonlóan – Argentínába szökött a felelősségre vonás elől. Háborús bűneiért távollétében halálra ítélték.
Hogyan lett a Hlavacsek néven született hátvédből rasszista gonosztevő, a magyar sport szégyene? Felfoghatatlan. Azelőtt az MTK játékosa volt, Komjádi Béla felfedezettje, mesterét a Kozma utcai zsidótemetőben búcsúztatta. A Vízipóló című könyvben (1935) ömleng róla: „Lángoló hazaszeretete, prófétai előrelátása ragadta a mai magasságra a vízipólósportunkat. Ezért ha vízipólóra gondolunk, álljon előttünk mindig Komjádi Béla képe, és szenteljünk egy kegyeletes pillanatot emlékének.”
Csapattársai azért sejthettek valamit Homonnai II. – így emlegette a szaksajtó – jelleméről, máskülönben aligha ragadt volna rá éppen ez a becenév: Sunyi. Felesége hátúszóbajnoknő (egyes források szerint szintén zsidó származású, akárcsak Hajós Alfréd és Székely Éva). Lányuk az uszodában cseperedett fel, hamar kiderült rendkívüli tehetsége. A sors fintora, hogy a felszabadulás után ő is kétszeres olimpiai bajnok lett.
Szőke Kató (1935–2017) a tizenhetedik évét sem töltötte be, amikor Helsinkiben aranyat nyert 100 gyorson, illetve a 4x100-as gyorsváltóval, Novák Éva, Novák Ilona és Temes Judit oldalán (1952). Édesanyja leánykori nevén lett a nemzet büszkesége, noha – természetesen – nem tehetett apja bűneiről. Később kétszeres Európa- és sokszoros országos bajnok, váltóban világcsúcstartó, a Magyar Népköztársaság Kiváló Sportolója.
A melbourne-i olimpiáról nem tért haza a vérbe fojtott forradalom Magyarországára (1956). Leendő második férjével, Domján Árpád vízilabdázóval Kaliforniában telepedtek le. A férfi kitűnő érzékkel, jókor szállt be az ingatlanbizniszbe. Meggazdagodtak, luxuskivitelben élték az amerikai álmot. Az asszony gyémánt ékszereit több millió dollárért árverezték el az örökösök. Halálakor így nevezték az Egyesült Államokban: „two-time Olympic gold medal winner Katherine Domyan”.
Ugyanakkor nem egészen négy évvel ezelőtt a Magyar Távirati Iroda ezt írta róla nekrológjában: „Homonnai Katalinként anyakönyvezték, nevét szülei válása, édesapja külföldre távozása után változtatta meg. Az akkori sportvezetés ugyanis úgy határozott, hogy apja nevével nem képviselheti a szocialista Magyarországot nemzetközi versenyeken.” Hogy miért lett szégyenletes az a név, sunyin elhallgatták.