Az ígéret a politikusok kedvenc eszköze. Nem kerül semmibe és a választók úgyis elfelejtik. Vagy nem. A választói emlékezet meglehetősen szelektív, nem egy politikusnak okozta a vesztét a szépen csengő, de később be nem váltott kampányüzenet. Horváth Csabára örökre ráégett például az ingyen BKV-ra vonatkozó ígérete. Szoros csapdának bizonyult Naszályi Márta vállalása is a várbeli önkormányzati bérlakások forgalomképessé tételéről. Igaz, ebből az ígéretstafétát átvevő fideszes Böröcz László sem jött ki jól.
Erzsébetváros polgármestere, Niedermüller Péter 2019 forró őszén azt ígérte, megválasztása esetén megregulázza a bulinegyed vendéglátósait, sőt a győzelem utáni visszakérdezéskor önérzetesen ráerősített: „konzervatív, régimódi ember vagyok, nem szoktam megváltoztatni az ígéreteimet”. Egy ideig úgy tűnt, így is lesz. Bár a járvány is alaposan besegített, hiszen a karantén, a turisták elmaradása mindenféle önkormányzati intézkedés nélkül zárvatartást eredményezett. Azután jött a nyitás, és a felszabadult örömködők hajnalig vonatoztak a Madách tértől a körútig. Az igazi arculcsapás azonban a Klauzál téri piac éttermesítése volt.
A bérleti szerződésbe csomagolt Gasztro Market beruházásról végig a polgármesteri kabinet tárgyalt, az egyeztetésre sem a pártok képviselőit, sem az alpolgármestereket, de még a piacüzemeltető cég vezetőjét sem hívták meg. A végeredmény egy nagyon kétes értékű szerződésmódosítás, amely a kritikusok szerint a szemközti Fogas-Instant-komplexummal összedolgozó, turistaitató hodályt csinálna az önkormányzati tulajdonú piacból, ráadásul közvetve az önkormányzat költségén.
Niedermüller legfőbb érve, hogy az eredeti szerződést az előző, fideszes polgármester kötötte meg, amiből nem lehetett kibújni. Talán tanácsot kérhettek volna a szomszédból: Józsefvárosból perrel, bírsággal tarkított küzdelemben ugyan, de sikerrel ebrudalták ki a drágán és rosszul főző menzacéget. Ám a közpénzleszívó Fidesz-polip – ahogy Pikó nevezte – csápjainak feltépkedése nagy elszántságot és rendíthetetlen elveket kíván.