Számos, a Balatonnál csak a nyári szezonban működő üzlet, büfé vagy fagyizó ablakán látni az idei szezonban a feliratot: „bankkártyával sajnos nem lehet fizetni, de átutalást elfogadunk”. Mellette olykor ott virít a cég bankszámlaszáma is, de többnyire külön el kell kérni. Az esetek többségében ugyanis hamar kiderül, hogy az üzemeltető a felirattal csupán a jogszabályi elvárásoknak tesz eleget, de valójában készpénzt szeretne.
Azok a kereskedők és szolgáltatók - üzletek, éttermek, hotelek, szervízek, taxisok -, amelyeknek online pénztárgépet kell használniuk, január 1-je óta kötelesek vevőik és ügyfeleik számára az elektronikus fizetés lehetőségét is biztosítani. A fenti példa is mutatja, a kibúvásra ötletből nincs hiány.
Az elektronikus számlakiegyenlítés legegyszerűbb módja a bankkártyás fizetés lenne, ám a kisebb kereskedőknek a jutalékok miatt nem éri meg beüzemelni a terminált, pláne ha csak pár hónapra nyitnak ki. A másik lehetőség, hogy a vevő banki átutalással egyenlíti ki a számlát, hiszen a 10 millió forintnál kisebb összegek az azonnali fizetési rendszer tavaly márciusi elindulása óta 5 másodpercen belül célba érnek a banki nyitvatartási időn túl is. Nem is ennek gyorsaságával van a gond, hanem azzal, amíg a vevő bepötyögi az ablakba kihelyezett vagy egy cetlire lefirkantott bankszámlaszámot a mobiljába – ha éppen nála van -, miközben mögötte strandolók hada szeretne jól megérdemelt söréhez vagy lángosához hozzájutni.
„Nem tudom, működik-e, még nem próbálta senki, de a főnök mondta, hogy ki kell tenni a táblát” – vázolta a helyzetet a déli part egyik népszerű szabadstrandjának fagylaltárusa. A gyerekek türelmével játszani nem szándékozó szülő így inkább összekaparta az aprót a zsebéből. A pizzéria tulajdonosa viszont, akinek szezon elején még nehezére esett előkeresni a bankszámlaszámát, mostanra nem csak bankkártyás terminált üzemelt be, hanem a SZÉP-kártyás fizetést is lehetővé tette. A görögdinnyét az autó platójáról kínáló mozgóárus pedig bizalmi alapon úgy fogadja el az utalást fizetésként, hogy megfelelő applikáció híján nem tudja rögtön annak beérkeztét leellenőrizni.
A fenti előírással tavaly nyáron hozakodott elő a kormány, a kereskedők pedig hiába kértek haladékot, a féléves felkészülési időt a pandémia közepette is elegendőnek tekintették. Pedig tavaly júniusban az érintett 120 ezer adózó felénél nem volt lehetőség másra, csak a készpénzes fizetésre. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) napokban bemutatott Fizetési rendszer jelentése szerint év végére már az érintett kereskedők és szolgáltatók 60 százalékánál volt mód a kártyás fizetésre, ami a jogszabályi határidőhöz közeledve 10 százalékos előrelépés volt.
A kártyaelfogadás mellett az azonnali fizetés is megjelent már néhány helyen az üzletekben, ugyanakkor az elterjedtség mértéke még alacsony – olvasható ezzel kapcsolatban a jegybanki jelentésben, amely szerint valószínűsíthető, hogy középtávon a kártyaelfogadás marad a fő megoldás a kiskereskedelemben. A kereskedők egy része viszont - jellemzően a kisebb forgalmú és költségérzékenyebb szereplők - a számára előnyösebb, átutalásalapú alternatívát fogja választani a törvényi előírásnak való megfelelés kapcsán – tették hozzá.
Bartha Lajos, a jegybank ügyvezető igazgatója a fentiekkel kapcsolatos érdeklődésünkre azt mondta: az MNB-nek még nincs adata arról, hogy az érintett 120 ezer adózó hány százalékánál működik jelenleg a kártyaelfogadás, és hogy az elmúlt félév során e téren hogyan változott a helyzet. Jelezte: nem a jegybank, hanem a kormányhivatalok hatáskörébe tartozik annak vizsgálata, hogy mennyiben tudnak megfelelni a jogszabályi előírásnak az érintettek. Az MNB ugyanakkor azt tervezi, hogy az év második felében megvizsgálja, milyen arányban és hogyan élnek a kereskedők az azonnali fizetés lehetőségével e téren.
Az MNB rendelkezésre álló adataiból az látszik, hogy tavaly év vége óta a kártyaelfogadó helyek száma 17 ezerrel nőtt az idén március 31-ig, így ekkor csaknem 140 ezer helyen lehetett bankkártyával fizetni. A növekedés azonban feleakkora, mint ahány kereskedőnél és szolgáltatónál hiányzott a kártyaelfogadás lehetősége az új szabályozás élesedésekor, így feltételezhető, hogy többezer kereskedő és szolgáltató más megoldást alkalmaz. Az MNB adataiból ugyanakkor az is kiolvasható, hogy ha az azonnali utalással teszik lehetővé az elektronikus fizetést, akkor azt nem épp fogyasztóbarát módon teszik. A pultra kitett bankszámlaszámok hosszadalmas bepötyögése helyett ugyanis - az azonnali fizetési rendszer másik nagy vívmányaként – lehetne akár egy egyszerű e-mailcímet beírva is utalni. Ez persze azt feltételezi, hogy az adott vállalkozás regisztrált ilyen másodlagos azonosítót a bankszámlájához. Ezt azonban a rendszer tavaly márciusi elindulása óta mindössze 1176 gazdálkodó szervezet tette meg.
