– Ha valami csoda folytán lenne annyi pénz, hogy valamennyi tervezett fővárosi beruházást, illetve Budapesten tervezett állami fejlesztést, beleértve a pesti rakpart átépítését, a Petőfi híd felújítását, a Budai fonódó villamos meghosszabbítását, a déli HÉV-vonalak rekonstrukcióját vagy éppen a Galvani hidat egyszerre meg lehetne valósítani, a város nem bírná el. Az éppen zajló projektekkel jól érzékelhetően elértük a tűréshatárt – vélekedett egy korábbi háttérbeszélgetésen Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes.
Sőt sok budapesti szerint már át is lépték. Ami aligha független attól, hogy a kormány vegytisztán politikai célból folyamatosan napirenden tartja a kérdést, holott a dugó valójában már jó ideje a nagyvárosi lét – beleértve Budapestet – szokványos kísérőjelensége. Emlékezzünk csak a 4-es 6-os villamosok nyaranta ismétlődő szakaszos felújítására. Ez most a Blaha Lujza tér átépítésekor nagyon jól jön, hiszen legalább a villamospályához nem kell hozzányúlni.
Az egyik a mindenben szerepet játszó világjárvány. A koronavírus harmadik hulláma miatt sokkal később kezdődött meg a „kirajzás” Budapestről. A turizmus bizonytalansága miatt később indult a nyaralóhullám, ráadásul sokaknak nem is maradt szabadságuk, a gyerekek miatt azt már felhasználták az óvoda-, iskolabezárások idején, így ezen a nyáron Budapesten ragadtak. (Erre utal az is, hogy harmadával több a gyerek most az óvodákban, mint a korábbi nyarakon, ahogy a napközis és iskolásoknak szervezett táborokban is nagyobb a nyüzsgés.)
A járvány másik következménye a közösségi közlekedéstől való elfordulás. Mint Balogh Samu, Karácsony Gergely kabinetfőnöke egy pénteki fővárosi közlekedésről szóló tájékoztatón elmondta, az utasforgalom jóval alacsonyabb szintre állt vissza, mint ahol az utolsó „békeévként” jegyzett 2019-ben volt. Ennél már csak a bevétel esett vissza jobban. A BKK jegyárbevétele az első félévben 18 milliárdra csökkent miközben a 2019 hasonló időszakában még 34,8 milliárd forint volt.
A városvezetés ennek okán (is) húzódozik a Galvani hídtól, mivel tartanak az új átkelő jelentős forgalomvonzó hatásától és nem látják elég kiforrottnak a levezető utak rendszeréről készült állami érveket.
A közlekedés átalakításában a fő irány – legalábbis az ebben előttünk járó Nyugat -Európában - a fenntarthatóság, így a villamosvonalak és a biciklis közlekedés fejlesztése – magyarázza Balogh Samu, aki szerint további forgalomcsillapításra – legalábbis a közeljövőben – ennek ellenére nem sok lehetőség adódik Budapesten, hiszen a busz- és biciklisávok kialakítása miatt folyamatos a zúgolódás. (Új sávok létesítése egyelőre nincs napirenden.) A Nagykörúton is kompromisszumokat kellett kötni. Az autósokat segítő módosításokkal azonban elérték a körút közúti kapacitásának maximumát, ezt érdemben a biciklisávok felszámolásával sem lehetne bővíteni, így ettől a dugó se lenne kisebb.
Az M3-as metró és a Lánchíd felújítása miatt kialakított buszsávokra szintén szükség van, hiszen a metró pótlása még az egymásba érő buszokkal is nehezen valósítható meg, ezeknek pedig valahol menniük kell. Ugyancsak elkerülhetetlen volt a Hegyalja úti buszsáv kialakítása a Lánchíd rekonstrukciója miatt.
Az idei dugókat fokozza, hogy a híd és metróberuházás mellett most zajlik a pesti alsó rakpart Margit híd és Lánchíd közötti szakaszának felújítása, valamint a Blaha Lujza tér átépítése is. A kabinetfőnök felhívta a figyelmet, hogy ezeknek a beruházásoknak már az előző ciklusban el kellett volna kezdődniük, de a Tarlós kabinet forráshiány miatt nem tudta megvalósítani a tervezett projekteket. Az ellenzéki városvezetés pedig részben könnyen belátható műszaki okokból – a Lánchíd korróziója már veszélyes stádiumba lépett, részben pénzügyi okokból - a metró, a rakpart és a Blaha esetében uniós és állami szerződési határidők miatt - nem halogathatták tovább a kezdést.
„Lehetne másképp? Igen, ha a kormány nem szerencsétlenkedik három éve az M0 elkerülő hídjának felújításával, nem most zárja le a Nyugati Pályaudvart és már korábban oda adja a pénzt a fővárosnak a Lánchíd felújítására. De nem tette” – jelentette ki Karácsony Gergely főpolgármester, aki a fővárosban közlekedők türelmét kéri és arra kéri őket, hogy próbáljanak örülni ezeknek a beruházásoknak, hiszen a város fejlődését jelzik.
A főváros a lámpák áthangolásával, a belváros néhány forgalomcsillapító intézkedésének ideiglenes feloldásával segíti az autósokat. A torlódások feloldódására azonban még jó ideig várni kell: a Blaha Lujza tér felújításának tervezett ideje 10-12 hét, a rakpart az év végére újulhat meg, a Lánchíd legkevesebb 18 hónapig lesz zárva a forgalom elől, a hármas metró átadása pedig legkorábban 2023 első harmadára várható.
