Rendkívül szívélyes légkörben zajlott Joe Biden amerikai elnök és első európai vendége, Angela Merkel találkozója. Amint a német Tagesschau találóan megjegyezte, rövid barátság ez, hiszen a német kancellár, aki a szeptember végén esedékes német parlamenti választás után távozik a szövetségi kabnet éléről, alighanem utoljára volt a washingtoni Fehér Ház vendége. A kancellárként eltöltött 16 éve alatt négy amerikai elnökkel is együttműködött, de kétségkívül Donald Trumppal volt a legrosszabb a kapcsolata. Ekkor szó sem volt szövetségesi viszonyról, Trump ellenségként tekintett Berlinbe és súlyos importvámokkal fenyegette a behozott német gépkocsikat. Biden azonban visszafordította elődje ellenséges lépéseit, leállította a 12 000 amerikai katona német földről történő kivonását, lemondott az Oroszországot Németországgal összekötő, az Északi-tenger alatt áthaladó Északi Áramlat 2 gázvezeték elleni szankciókról, és enyhítette a kereskedelmi viták miatti feszültséget. Antony Blinken külügyminiszter, amikor júniusban Berlinben járt, így nyilatkozott: „Az Egyesült Államoknak nincs jobb partnere, nincs jobb barátja a világon, mint Németország.”
Biden szintén körbeudvarolta vendégét, elismeréssel adózott Merkel kancellárságának is, amit történelminek nevezett. Mint fogalmazott, „úttörő módon járult hozzá” Németország és a világ életéhez, s mindig ragaszkodott a jó utat követő elveihez, megvédte az emberi méltóságot.” „Tudom, hogy a Németország és az Egyesült Államok közötti partnerség még erősebb lesz azon az alapon, amelyet önök segítettek felépíteni" – folytatta Biden, de hozzátette, személy szerint nagyon hiányzik majd neki a kancellár.
Merkel kiemelte, Németország és az Egyesült Államok nem csak partnerek, hanem barátok is. Háláját fejezte ki amiatt, hogy – amint azt Biden bejelentette – a jövőbeli kapcsolatokat egy „washingtoni nyilatkozatban” rögzítik. Merkel köszönetet mondott Bidennek azért is, hogy az Egyesült Államok az ő vezetésével visszatért a párizsi klímaegyezményhez. Berlin még inkább együtt akar működni az Egyesült Államokkal a zöld energiahordozók elterjesztésében – tette hozzá.
Merkel kitért a legvitatottabb kérdésre, az Északi Áramlat 2-re. Washington úgy véli, hogy a gázvezeték megépítésével növekszik majd Európa Oroszországtól való energiafüggősége, és Ukrajnát sebezhető helyzetbe hozza a Kremllel szemben. Kijev attól tart, hogy milliókat veszít a tranzitdíjakból, amelyeket most a területén áthaladó gázvezetékek után számít fel. A geostratégiai szempontból az Európai Unió és a NATO számára is fontos állam a kritikusok szerint ki lenne szolgáltatva Vlagyimir Putyinnak.
A kancellár ezzel kapcsolatban Biden elnökkel egyetértett abban, hogy Oroszország nem élhet vissza a projekttel, nem gyakorolhat nyomást a gáztranzitdíjak korlátozásával Kijevre. Kifejtette, fontos lépéseket tesznek, ha Oroszország nem tartja tiszteletben Ukrajna tranzitfizetéshez való jogát. Biden elmondta, hogy a csővezetékről alkotott véleménye jól ismert. Számára az a legfontosabb, hogy Oroszország ne zsarolhassa Ukrajnát.
A schengeni térségből az Egyesült Államokba érkező uniós állampolgárokra vonatkozó, a koronavírus miatt elrendelt amerikai beutazási korlátozásokról is szót ejtettek. Biden ígéretet tett arra, hogy kormánya felülvizsgálja az intézkedéseket. A következő napokban ezzel kapcsolatban járványügyi szakértőkkel konzultál. Angela Merkel elmondta „bízom az amerikai Covid-csapatában”. Németországban az üzleti élet és a politika is bírálta az amerikai beutazási korlátozásokat már csak azért is, mert az amerikai állampolgárok már most is gond nélkül beléphetnek a schengeni térségbe.
A kancellár a továbbiakban a Washington és Berlin közötti, most véget ért afganisztáni katonai misszióval kapcsolatban „jó partnerségről” illetően, még akkor is, ha nem sikerült stabil államot létrehozniuk.
Kínát illetően – Merkel elmondása szerint – „nagy egyetértés” volt abban, hogy Peking versenytárs. Egyenlő feltételeket kell teremteni, meg kell teremteni a gazdasági együttműködésre vonatkozó megállapodások alapvető keretét – tette hozzá.
