Németországban már évek óta próbálnak választ találni arra: miért lépnek ki tömegesen a hívők a keresztény egyházakból? A legutóbbi adatok is aggasztóak. A hivatalosan regisztrált keresztények száma az országban tavaly mintegy 900 ezerrel csökkent. A protestáns és katolikus egyházak szerdán statisztikái szerint a katolikusok száma mintegy 400 ezerrel, 22,2 millióra esett vissza. A protestáns egyházak az év végi taglétszámukat 20,2 millióban adta meg. Ez mintegy 500 000 fős csökkenésnek felel meg. Rajtuk kívül ortodox keresztények és egyéb protestáns egyházak is léteznek német területen, ezekkel együtt a 83,1 millió németből 44,8 millió nevezhető kereszténynek, ami az ország lakosságának 54 százaléka.
A visszaesés drámai. A német újraegyesítés évében, 1990-ben, a keresztények aránya még 72 százalék körül volt úgy, hogy az NDK területén sokan vallották ateistának magukat. Szakértők azonban figyelmeztetnek arra, hogy a 2020-as adatokat csak részben lehet összehasonlítani a korábbi évekével, hiszen a világjárvány miatt egy időre bezárták a templomokat, vagy komoly korlátozásokat vezettek be a szentmisékre. A Német Katolikus Püspöki Konferencia titkársága arról számolt be, hogy mérséklődött az egyházból való kilépések száma, így az elmúlt évben mintegy 221 ezren intettek búcsút a katolikus egyháznak. Körülbelül ugyanennyi keresztény fordított hátat a protestáns egyházaknak.
Csakhogy ezek a számadatok nem adnak teljes képet. Ahhoz, hogy valaki kilépjen az egyházból, valamely hatóság, bíróság, vagy közjegyző előtt kell hitelesítenie a döntést. A járvány miatt azonban erre csak korlátozott lehetőség volt. Feltételezések szerint például a bírálatok kereszttüzében álló kölni érsekségnél emiatt mérséklődött az előző évi 24 ezerről 17 ezerre a kilépések száma. Az egyházmegyében sok hívő rendkívül elégedetlen Rainer Maria Woelki érsekkel, akiről azt gyanítják, hogy el akarta tusolni az egyházmegyéjében történt szexuális visszaéléseket. Az erről készült jelentést ugyanis nem hozta nyilvánosságra. Elkészült egy másik jelentés is, ennek az eredményeit már közzétette, de feltűnő, hogy ez a dokumentum lényegében felmentette őt a felelősség alól. Az ügy a Szentszék érdeklődését is felkeltette, a Vatikán apostoli vizitációt rendelt el a kölni érsekségnél, aminek az eredménye egyelőre nem ismert.
A kilépések mérséklődése ellenére a tavalyi számok így is magasak. A keresztény egyházak láthatóan nem jutottak túl a válság évein. Sokan alighanem továbbra is úgy vélik, fel kellene gyorsítani a keresztény egyházak reformját. De ez csak az egyik ok. A másik, hogy a hívők átlagéletkora magas, s a halálesetek is magyarázzák a csökkenést. Tavaly például a katolikus egyház közel 237 000 temetést regisztrált, ugyanakkor a keresztelők száma mindössze 104 000 volt. Sokatmondó, hogy 1990-ben ennél valamivel több, 252 000 temetést jegyeztek fel, a keresztelők száma viszont elérte a 300 000-et. A protestánsoknál is hasonlóan lehangoló a kép. 2019-ben mintegy 160 000 gyermeket és felnőttet kereszteltek meg, és 255 000 protestánst temettek el. Ez a tendencia az összes német tartományra jellemző, apróbb regionális eltérések csak a bevándorlásra vezethetőek vissza be. Brandenburgban és Nyugat-Pomerániában a katolikusok száma évek óta csekély mértékben emelkedik, a beérkező lengyelek miatt.
Még rosszabb a helyzet a katolikus papság létszámát illetően, amely – amint a Frankfurter Allgemeine Zeitung fogalmaz – valósággal szabadesésben van. 2020-ban a klérus tagjainak száma 12.500 volt, ami 5000 fős visszaesést jelent húsz év alatt. Az aktív szolgálatot teljesítő lelkipásztorok száma valójában csak 8000. A magas átlagéletkor miatt ez a szám tovább csökken majd, évtizedek óta keveseket vonz a papi pálya: a 27 németországi egyházmegyében 2020-ban csak 56 férfit szenteltek pappá, négyel kevesebbet, mint az előző évben. Száznál több személyt utoljára 2007-ben szenteltek fel, s 1990-ben még elérte a 300-at a papszentelések száma.
Georg Bätzing püspök, a Német Püspöki Konferencia elnöke, fájdalmasnak nevezte, hogy ilyen sokan hagyták el az egyházat. Mint mondta, sokan elvesztették a bizalmukat az intézményben, és a kilépéssel akartak jelzést adni. Ennek okaival „nyíltan és őszintén” kell foglalkozni, tette hozzá. „Mindenekelőtt a szexuális visszaélések eseteit kell alaposan feldolgozni. És ez magában foglalja a hatalom és a hatalommegosztás kérdését is az egyházban.” – fogalmazott.
Markus Etscheid-Stams, az az esseni egyházmegye stratégiai és fejlesztési vezetője a Domradiónak elmondta, a katolikus egyházból való kilépésben szerepe van az egyházon belüli szexuális visszaéléseknek, illetve annak, hogy a reformokat felgyorsítani hivatott egyházi kezdeményezés, az úgynevezett szinodális út „erősebbé és tudatosabbá vált”. Mint mondta, egyre nagyobb a konzervatívabbak és a haladó szelleműek közötti gondolkodásbeli különbség. Hozzátette, a tavalyi adatokat azért is kell fenntartásokkal kezelni, mert az idei év első negyedévének adatai azt mutatják: ismét felgyorsult a kilépések száma, s főleg a 25-35 év közötti korosztály int búcsút az egyháznak.
