Környezetkárosító hatás miatt korábban kétszer is megtagadta a Kiskunlacháza-Délegyháza közötti területen tervezett bányanyitásokhoz szükséges környezetvédelmi engedély kiadását a Pest megyei kormányhivatal illetékes érdi járási hivatala. De már új szelek fújdogálnak. Egy idén januárban indított eljárásban a kérelmező Kamrás Kft. sikerrel járt: 32,4 hektáron termelheti ki a kavicsot.
Mindebből jól kiolvasható az új irány, amire jócskán – részben az elszálló építőanyagárakra és hiányra adott válaszként – ráerősít az Orbán-kabinet: nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítette a Kiskunlacháza, Délegyháza és Áporka közötti bányaterület kitermelését.
A Népszava hétfőn már részletes bemutatta azokat a lépéseket, amellyel a kormány helyzetbe hozta a hatalmas terület kitermelésére készülő vállalkozót – Balázs Attilát, szintén a bányászati lehetőséghez jutott Kvarchomok Kft. közvetett tulajdonosát –, aki aligha mellékesen Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a gazdasági holdudvarához köthető. A július elejei kormánydöntéssel 4 bányaterület több mint 250 kiskunlacházi és délágyházi ingatlant emeltek ki az országos, valamint a helyi építési és egyéb hatósági szabályozás hatálya alól. A részben erdővel borított, részben mezőgazdasági művelés alatt álló 368 hektáros terület teljes egészét „építési hellyé” nyilvánították. A döntéssel a beruházás környezetvédelmi hatósági engedélyeztetési procedúrája is lényegesen egyszerűsödött, gyorsabbá vált, márpedig az ország egyik legnagyobb kavics- és homokbányájának ígérkező terület esetében ez különös jelentőséggel bír. A bányászati jogot zárt tenderen idén elnyerő Kvarchomok Kft. tehát most már könnyített pályán mozog.
A kormányrendeletből az is kiderül, hogy a könnyítések a már korábban megindított eljárásokra is érvényesek. Márpedig a német tulajdonú Duna-Dráva Cement (DDC) – amely leányvállalatának hiába volt kitermelési joga ugyanarra a területre, ahol most a Kvarchomok is bányát nyithat, a korábbi próbálkozásai során nem járt sikerrel, a szükséges engedélyeket nem sikerült megszerezniük – idén márciusban új bányanyitási kérelmet nyújtott be a Kiskunlacháza XIX. védnevű bányatelek keleti részére. A 92 hektáros terület 98 százalékán jelenleg növénytermesztés folyik. Külszíni fejtéssel évente 900 ezer tonna kavicsot termelnének ki, aminek elszállítása az 51-es számú főúton ötödével emelné a forgalmat. A bányaművelést követően 64 hektáros bányató maradna vissza. A veszélyhelyzet miatt az eljárásban nem volt közmeghallgatás, de a Levegő Munkacsoport számos kérdést tett fel a hatóságnak, így például azt, hogy figyelembe vették-e a klímaváltozás hatását. Hozzátéve, hogy a térség talajvízszintjének süllyedését a környékbeli termelők tapasztalatai is megerősítették. Döntés még nincs.
Holott az érdi kormányhivatal korábban számos kifogást emelt a területen történő bányanyitások ellen. A 2018-as – egy 30 hektáros kiskunlacházi bányára vonatkozó – eljárást lezáró, elutasító határozatában azzal érveltek, hogy a bányatelek határán húzódó fasorokban, illetve a körötte lévő Natura 2000 területeket több védett madárfaj fészkel, amelyeket megzavarna a kitermelés. Most azt írják a Kamrás Kft.-nek megadott hozzájárulásban, hogy elegendő, ha a fészkeket óvatosan kikerülve bányásznak.
A másik fő ellenérv korábban a területen található átlagosnál jobb minőségű termőföld felszámolása volt. Mint arra a Levegő Munkacsoport felhívta a hatóság figyelmét: a teljes 437 hektáros bányaterület több mint fele – 250 hektár – jogilag mezőgazdasági területnek számít. A hatályos törvények szerint ebben az esetben a szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, legalábbis a korábbi határozat érvelése szerint. Idén már elegendő, ha a bányatársaság eltekint a legjobb minőségű termőföldek bevonásától és a külszíni fejtés mellett biztosítja az átjárást a földeket megművelő gazdáknak.
Már ha megterem ott valami. A kitermelés ugyanis „elszívja” a vizet a talajból. A működő bányák eddigi több mint 10 centiméteres talajvízszint csökkentő hatása miatt a talaj „kiédesedése” figyelhető meg az érdi hivatal szerint, ami a szikes vegetáció szteppesedéséhez vezet. Most mindezzel szemben elég annyi, hogy a Kamrás Kft. a tevékenység végén a bányató teljes visszatöltését ígéri. A DDC azt sem. Mindezek után nagy kérdés, hogy mi várható a Kvarchomok bányanyitási eljárásában.
Megkerestük a két érintett település – Kiskunlacháza és Délegyháza polgármesterét – is az ügyben, de többszöri próbálkozásunkra is csak későbbi visszahívás ígéretét kaptuk.
