Több mint féléves jogi procedúra után jutott a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) vitorláskikötőinek bérbeadásához készült szakértői jelentéshez Siófok, miután a cég mindent megtett, hogy a kisebbségi tulajdonos önkormányzat ne ismerhesse meg a valós számokat. Az öröm így sem lehet felhőtlen: Veigl Gábor, a Bahart vezérigazgatója ugyanis „érdekes” kérdéssel fordult Lengyel Róbert polgármesterhez, miszerint „felelős tulajdonosként” kezelje az iratokban leírtakat. – Vagyis akkor most közérdekű adatokról van szó, vagy csak félig? Mert utóbbi kategória nem létezik – jelezte a városvezető.
Arra a kérdésünkre, hogy mikor lehet megismerni a szakértői véleményt, Lengyel Róbert azt mondta: még megvárja az adatvédelmi hatóság állásfoglalását, és azután nyilvánosságra szeretné hozni, mennyit érnek a vitorláskikötők, miért lett volna érdemes bérbe adni őket, s ki járt volna jól az üzlettel, a Bahart vagy a majdani bérlő?
A hajózási céget is megkerestük, hogy megtudjuk, mire gondolt a vezérigazgató, amikor azt kérte Lengyeltől: felelős tulajdonosként kezelje a megkapott adatokat? Valamint, hogy ha Siófok felelős tulajdonos, eddig miért nem adták ki számára a kért adatokat? Cikkünk megjelenéséig azonban nem kaptunk válaszokat.
Ahogyan arról lapunk elsőként beszámolt, Lengyel Róbert polgármester tavaly decemberben kérte ki a szakértői jelentést, miután az első, sikertelen bérbeadási pályázat után a cég online közgyűlésén az a döntés született, hogy ismét kiírják a tendert. A Bahartban részvényes tóparti önkormányzatoknak ebbe amúgy nem volt beleszólásuk, miután 2019 augusztusában egy hatmilliárd forintos tőkeemeléssel az állam minősített többséget szerzett az addig a települések tulajdonolta cégben, így az állam nevében eljáró Magyar Turisztikai Ügynökség egyedül dönthet minden kérdésben. Az MTÜ ezt ki is használja, tavaly a települések tiltakozása ellenére elfogadta a hajózási társaság reorganizációs programját, amelyben kikötők, kempingek és szálloda eladása mellett az évi cirka egymilliárd forint bevételt hozó vitorláskikötők bérbe adása is szerepelt. Az első, szeptemberben meghirdetett pályázat azonban eredménytelenül zárult, nem érkezett ajánlat a 11 jachtkikötő 15 éves üzemeltetésére, ezek után az év végén a második kört is meghirdette a Bahart.
– Mivel a legtöbb döntés hátteréről annak ellenére sem kaptunk tájékoztatást, hogy részvényesek vagyunk, ezért több előterjesztést nem szavaztam meg, így a vitorláskikötők újabb tenderkiírását sem. Szerettem volna ugyanis megismerni a siófoki vitorláskikötőről készült előzetes értékbecslésről szóló szakértői véleményt, ám kiderült ki, külön nincs a siófokiról, csak a 11 kikötőről együttesen, ezt viszont a Bahart a szakértő cég felé szóló titoktartási kötelezettséggel nem adta ki. Csak betekintést akartak engedélyezni, szigorú titoktartási kötelezettség mellett – elevenítette fel Lengyel Róbert a tavaly decemberben történteket, melyekről lapunk is beszámolt.
A siófoki polgármester ezek után közérdekű adatigényléssel kérte ki az iratokat, melyet a Bahart ismét elutasított, ezért Lengyel Róbert – miután jogászokkal is egyeztetett – a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál eljárást kezdeményezett a céggel szemben.
– Csodák csodája, amint elindult az eljárás, a Bahart hirtelen visszakozott, és januárban visszavonta a tendert – folytatta Lengyel Róbert –, persze indokot is találtak: állításuk szerint a helyi fideszes országgyűlési képviselő, Witzmann Mihály kezdeményezésére. Csak éppen elég érthetetlen, hogy egy hónappal korábban miért akarták bérbe adni – hangsúlyozta a polgármester.
