Zöldzóna;civilek;kivonás;glifozát;

- A rákkockázatú glifozát tilalmát követelik zöld szervezetek az agrárminisztertől

A korábban már valószínűsíthetően rákkeltő kategóriába sorolt gyomirtót 2017-ben hazánk támogatásával korlátozott időre, öt évre újra engedélyezték az EU-ban.

Hazai zöld szervezetek nyílt levélben fordultak Nagy István agrárminiszterhez, hogy ne támogassa a kockázatos glifozát növényvédőszer-hatóanyag újbóli uniós engedélyezését. A korábban már valószínűsíthetően rákkeltő kategóriába sorolt gyomirtót 2017-ben hazánk támogatásával korlátozott időre, öt évre újra engedélyezték az EU-ban. A glifozát további sorsáról 2022-ben lesz uniós döntés.

A közelmúltban Magyarország a témáért felelős három másik tagállammal közösen ismét engedélyezésre javasolta ezt az egészségünkre és környezetünkre egyaránt kockázatos vegyszert. Miközben több európai ország már döntött a glifozát teljes vagy részleges kivezetéséről, ilyen Németország, Ausztria és Franciaország is.

Az eredetileg a Monsanto által kifejlesztett vegyszert az ENSZ rákkutatási ügynöksége, az IARC ugyanis már évekkel ezelőtt „valószínűleg emberi rákkeltő anyagként” sorolta be. A szert kimutatták kismamák szervezetében is, továbbá a vizsgálatok alapján a vegyszer súlyosan károsíthatja a méhlepény- és embrionális sejteket, és úgynevezett nem programozott és programozott sejthalált válthat ki. Az európai hatóságok ennek ellenére nem követték ezt a besorolást, és 2017-ben, hosszú viták után az EU egy korlátozott, 5 éves engedélyt adott ki a glifozát használatára. Mint később kiderült, az uniós engedélyező hatóság álláspontját megalapozó tanulmányok olyan cikkekre hivatkoztak, amelyeket a glifozátot gyártó és használó óriásvállalatok finanszíroztak, például a Monsanto. A zöld szervezetek ezért most azt várják az Agrárminisztériumtól, hogy hozza nyilvánosságra, hogy az „Assessment Group on Glyphosate” anyag milyen hazai kutatásokra támaszkodik.

A zöldek szerint a gyomirtó tilalmára az Európai Unió 2030-ig szóló biodiverzitási stratégiája miatt is szükség lenne, legalább 50 százalékkal kell csökkenteni a növényvédő szerek használatát uniós szinten, hogy mérsékelni lehessen a természet- és egészségkárosító vegyszerek okozta kockázatokat.  Az egész világon, Európában és Magyarországon is a jelenlegi vegyszeres mezőgazdasági gyakorlat a biodiverzitás drámai csökkenésének egyik legfontosabb oka. 

Peren kívül: 3,4 ezer milliárd forint a károsultaknakA Bayer több mint egyéves tárgyalásokat követően 2020 júniusában egyezségre jutott mintegy 95 ezer olyan amerikai polgárral, akik kártérítést követeltek a Roundup nevű, glifozátot tartalmazó gyomirtó rákkeltő hatása miatt. A német óriásvállalat 10,9 milliárd dollárnál is többet különített el a célra - azaz több mint 3,4 ezer milliárd forintot. A párját ritkítóan magas összegből 1,25 milliárd dollárt szánnak jövőbeli esetekre, ugyanis lehetnek még sokan, akiknek a szervezetében a gyomirtó hatására alakult ki non-Hodgkin limfóma.  A Bayer tulajdonképpen csak megörökölte ezeket az ügyeket, amikor 2018-ban 63 milliárd dollárért (csaknem 19 ezer milliárd forintért) felvásárolta a Monsantót. Pár hónappal később mondták ki először bíróságon, hogy a glifozátot tartalmazó gyomirtó rákkeltő. A Monsanto ezt végig tagadta, és nem írta rá a termékre, hogy az milyen veszélyeket rejt magában. A gyomirtóról (annak fő összetevőjéről, a glifozátról) régóta folyik a vita, hogy rákkeltő vagy sem. Az Egészségügyi Világszervezetet, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetét (FAO), az Európai Bizottság és az amerikai Környezetvédelmi Hivatal azon a konszenzusos állásponton van, hogy nincs bizonyíték a glifozát rákkeltő mivoltára, az amerikai Nemzetközi Rákkutató Intézet viszont arra jutott, hogy a gyomirtó szer növelheti egyes daganattípusok előfordulását.  

Rekord gyorsasággal született meg a bizottsági érveket tartalmazó felszólító levél.