Száz százalékos drágulást hozott a magyarországi lakáspiacon az elmúlt 10 év, vagyis a hazai lakásárak 2010 és 2021 első negyedéve között megduplázódtak. Ez a „teljesítmény” kirívónak számít Európában: az Eurostat adatai szerint az elmúlt évtizedben csak Észtországban illetve Luxemburgban drágultak ennél erőteljesebben - 127, illetve 108 százalékkal - a lakások.
A lakásárak az idei második negyedévben is tovább emelkedtek – ez már a Duna House Barométer legfrissebb adataiból látszik. A tranzakciók alapján számolt országos lakásárindex nominál értéken már az idei első negyedévben is rekordszinten zárt, a másodikban pedig az érték tovább növekedett: 199-ről 208 pontra. Reálértéken az emelkedés kisebb ütemű, jelenleg 138 pontot mutat az előző negyedévi 135 után. Az országos árindex a panelnál 233, a téglánál 186 pontra ugrott. A budapesti panel árindex is rekord magasra, 257 pontra emelkedett, a tégláé pedig 168 pontra. A kelet-magyarországi régióban mért téglaárindex kivételével vidéken és Budapesten egyaránt nőtt minden mutató értéke – foglalja össze a helyzetet az ingatlanértékesítő cég, amely 2008 óta vizsgálja a lakásárak változásait, így az akkori érték a kiinduló pont, vagyis a 100 százalék.
Az adatsorból látszik, hogy az árak 2008 után – a váláság következtében - évekig lefelé mentek, majd az index egy lassú emelkedéssel 2015 második felében érte el ismét a kiindulóértéket. Innentől kezdve az árak meredeken futottak fel. Emlékezetes: ebben az évben vezette be a kormány a családok otthonteremtési kedvezményét (csok), majd a rákövetkező évtől az újépítésű lakások áfáját is 5 százalékra csökkentette, ami az alacsony kamatú hitelekkel együtt jelentősen növelte a fizetőképes keresletet. Az árak duplázódása így valójában az elmúlt 5-6 év eredménye.
A lakásárak hasonló ingadozása egyébként az EU-ban is jellemző volt: az Eurostat adatai szerint 2011 második negyedéve és 2013 első negyedéve közötti erőteljes csökkenés után a lakásárak stabilak maradtak 2013 és 2014 között, amit 2015 elején gyors emelkedés követett. Tíz éves összehasonlításban ugyanakkor uniós szinten „csak” 31 százalékkal nőttek a lakásárak.
Tavaly a pandémia, illetve a beharangozott, idei évtől elérhető új otthonteremtési támogatások – áfa-visszaigénylés, illetékelengedés - kivárása miatt átmenetileg megtorpant a hazai lakáspiac, és ezzel a némiképp az áremelkedés is. A Duna House által az idei első félévre becsült 83 ezer adásvétel azonban már jelentősen túlszárnyalja az elmúlt 5 év féléves eredményeit. Mindez a vevők számára a drágulás mellett egyben azt is jelenti, hogy kevésbé tudnak lefaragni az eredeti kínálati árból. A Duna House adatai szerint a panelok esetében keleten még ugyanúgy 5 százalékot lehetett alkudni, mint tavaly ilyenkor, nyugaton már csak 4 százalékot. A használt téglalakásoknál a keleti országrészben a korábbi 7 százalékról 4 százalékra csökkent az alku mértéke, nyugaton a korábbi 5 százalék zsugorodott ekkorára. Eközben keleten mind a panelok, mind a téglalakások átlagos négyzetméterára stagnált, a nyugati régióban viszont 16-19 százalékos volt az éves drágulás. A panelok négyzetméterért így keleten 335 ezer, nyugaton 351 ezer forintot kellett fizetni, a használt téglalakások keleten 350 ezer, nyugaton 382 ezer forintos négyzetméteráron keltek el.
A budapesti panellakások átlagos négyzetméterára Budán és Pesten is 11-12 százalékkal nőtt egy év alatt, a téglaotthonoké mérsékeltebben - Budán 4, Pesten 7, a belvárosban pedig 2 százalékkal - emelkedett a tavalyi második negyedévhez képest. Budán most 642 ezer forintos négyzetméteráron keltek el a panelok a tavalyi 573 ezer után, a használt téglalakásokért a tavalyi 786 ezer forint után az idei második félévben 815 ezer forintot kértek négyzetméterenként. A pesti panel négyzetméterára 490 ezerről 544 ezerre nőtt egy év alatt, a tégláé 629 ezerről 674 ezerre emelkedett.
Az alku mértéke a fővárosban is mérséklődött: egy pesti panel árából tavaly még 5 százalékot is le lehetett alkudni, az idén már csak 3 százalékot, és a használt téglalakások esetében is 6 százalékról 4 százalékra mérséklődött az alku mértéke.
Tavaly ilyenkor egyébként a belvárosi lakásokra lehetett a legjobban alkudni – a hirdetési árnál akár 9 százalékkal olcsóban is meglehetett szerezni az itteni használt téglalakásokat úgy, hogy azt megelőzően az eredetileg megjelölt kínálati árat a potenciális vevőjelölt megjelenéséig már 8 százalékkal lejjebb vitték az eladók – nyilván nem függetlenül attól, hogy a turisták eltűnésével a jól jövedelmező rövidtávú lakáskiadásnak is befellegzett egy időre. Az idén viszont már csak 3 százalékkal vitték lejjebb az eredeti hirdetésben szereplő árat az eladók, és ebből is már csak 5 százalékot tudtak a vevők a belvárosban alkudni. Eközben az eladási ár ismét felfelé indult: a tavalyi 829 ezer után 848 ezer forintot kértek négyzetméterenként.
