Indonézia;koronavírus;Joko Widodo;

- Indonéziában hiába imádkoztak Allahhoz

Drámai jelenetek játszódnak le a világ legnépesebb muzulmán többségű államában a koronavírus miatt. A hivatalos adatok szerint naponta majdnem ezren halnak és több tízezren fertőződnek meg, ám a valós helyzet még ennél is rosszabb.

Teljes összeomlás fenyegeti az indonéziai egészségügyet a koronavírus tombolása miatt. A halálesetek száma az utóbbi időben meredeken emelkedett, s múlt szerdán a hatóságok új csúcsot jelentettek: egy nap alatt 1040 ember vesztette életét a Covid-19 következtében. Csütörtökön aztán 852-en, pénteken 871-en, szombaton 826-an haltak meg, az új fertőzések száma megközelíti a napi negyvenezret. Az epidemiológusok azonban úgy vélik, hogy a valós szám ennél is jóval magasabb a világ negyedik legnépesebb, 273 millió lakosú országában, mivel  arányait tekintve keveset tesztelnek.

A helyzet drámaiságát jól mutatja a főváros, Jakarta külvárosának, Bekasinak az esete, ahol néhány héttel ezelőtt új temetőt kellett nyitni a Covid-19 áldozatainak. Egy hónappal korábban még kevés rendkívüli temetésről számoltak be, most azonban hosszú sort képeznek a holttesteket szállító mentőautók. Mint a Neue Zürcher Zeitung beszámolt róla, a temetkezési vállalkozók mintha futószalagon vinnék a frissen ásott sírokba a fóliába csomagolt koporsókat. Ezek száma a légi felvételek tanúsága szerint az elmúlt másfél hétben ötszörösére, napi több mint ezerre nőtt.

A szakértők szerint messze még az alagút vége.

Az országból érkező képsorok a májusi indiai viszonyokat idézik: a kórházak sok helyen túlzsúfoltak, fogytán az orvosi oxigén, kevés az ápoló és az orvos, mert nagy részük szintén megfertőződött. A betegek számának ugrásszerű növekedése miatt sokakat a parkolókban és sietve felépített sátrakban próbálnak ellátni. Máshol hosszú sorok kígyóznak az oxigént árusító üzletek előtt, mivel a kórházak által elutasított fertőzötteket otthon próbálják kezelni a családok.

Luhut Panjaitan, a járvány elleni küzdelemért felelős miniszter arra figyelmeztetett, hogy a legrosszabb forgatókönyv szerint naponta akár 70 000 fertőzést is regisztrálhatnak, kétszeresét a mostaninak. A drámai adatokért a vírus delta variánsa a felelős.

Más közlések szerint még ennél is sokkal siralmasabb a helyzet, az epidemiológusok szerint a hivatalos számok jelentősen alulbecsültek. „Tudjuk, hogy már elértük a napi több mint 100 ezret” –mondta el a brit Guardiannek Dr. Dicky Budiman az ausztrál Griffith Egyetem munkatársa, akinek becslése a helyi szinten rögzített halálozási adatokon alapul.

A hatóságok komoly szigorításokat léptetnek életbe. Indonézia legnagyobb szigetén, Jáván, ahol Jakarta is fekszik és Bali üdülőszigeten bő egy hete bezárták a hivatalokat, a bevásárlóközpontokat, az éttermeket és mecseteket. Múlt szerdán pedig a kormány az ország azokra a részeire is kiterjesztette a korlátozásokat, amelyeket eddig kevésbé érintett az egészségügyi vészhelyzet. Az esetszámok ugyanis ezekben a régiókban is aggasztó mértékben kezdtek emelkedni.

Egyre többen vetik fel Joko Widodo elnök felelősségét, bírálói szerint a jakartai kormány túl későn reagált. Irma Hidayana egészségügyi szakértő úgy vélte, hogy sok haláleset megelőzhető lett volna, ha a kabinet kezdettől fogva jobban összpontosít a megelőzésre. Ő alapította a Lapor Covid-19 online platformot, amely a kormánytól függetlenül próbál adatokat gyűjteni az indonéziai járványhelyzetről. Elemzéséből kiderül, hogy a válság mekkora csapást jelentett az ország egészségügyi rendszere számára. Június eleje óta több mint 130 orvos és ápoló vesztette életét koronavírus következtében. 

Több ezer egészségügyi dolgozó fertőződött meg, akik jelenleg nem tudják ellátni feladataikat. Az Indonéz Kórházszövetség (IHA) felmérése szerint a nagy állami kórházak személyzetének tíz százaléka fertőzött.

Pandu Riono, az Indonéziai Egyetem epidemiológusa is úgy véli, a tragikus állapotokért „nem lehet csak a vírust hibáztatni, valójában ez az emberi viselkedésre is visszavezethető”. Indonézia valóban lassú választ adott a világjárványra. Az ország 2020. március 2-án erősítette meg, hogy két Covid megbetegedést észlelt, annak ellenére, hogy a vírus már januárban is jelen volt az országban. Az akkori egészségügyi miniszter, Terawan Agus Putranto hevesen támadta a Harvard Egyetem jelentését, amely szerint Indonéziában előfordulhatnak be nem jelentett fertőzések. Ahogy fogalmazott, a világ legnépesebb muzulmán országában az ima távol tartotta a vírust.

„A kormány túl későn cselekedett ahhoz, hogy csökkentse a fertőzés terjedési arányát. Rosszul értelmezte az adatokat és figyelmen kívül hagyta a szakértők figyelmeztetéseit” – mutatott rá Yurdhina Meilissa, az Indonéziai Stratégiai Fejlesztési Kezdeményezések Központjának vezető stratégája. Widodo elnök a nagyobb gazdasági visszaeséstől való félelmében nem rendelt el zárlatot, most már viszont késő. Az egészségügyi dolgozók magas fertőzöttsége miatt az amúgy is túlterhelt kórházak egyre nehezebben tudnak megbirkózni a betegáradattal.

Ami szembetűnő: sok olyan orvos és nővér is megbetegedett a Covidban, akiket korábban kétszer is beoltottak a kínai Sinovac vakcinájával. Ez megerősítette a szer hatékonyságával kapcsolatos kételyeket. 

A kormány most azt fontolgatja, hogy harmadik adagot is beadat az egészségügyi dolgozóknak az immunitás megerősítése érdekében.

A napokban Covid-19 fertőzés következtében halt meg az ismert tudós, Novilia Sjafri Bachtiar, aki a járvány elleni küzdelem egyik legfontosabb alakjának számított. Ő irányította egyebek mellett Indonéziában a Sinovac klinikai vizsgálatait, azonban maga sem rendelkezett a szükséges immunvédelemmel, legyőzte a vírus.

Indonéziában alacsony az átoltottság. A lakosságnak mindössze öt százaléka kapta meg mindkét oltást, 12 százalék pedig legalább egy dózist, elsősorban a Sinovac vakcinával. Az ország június végéig mintegy 94 millió adagot kapott a kínai gyártó oltóanyagából. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikája szerint azonban a vakcina csak a beoltottak 51 százalékánál előzi meg a tüneteket okozó Covid-19 megbetegedést.

Az Európai Uniónak és Oroszországnak is alapvető érdeke lenne az együttműködés. Egyelőre azonban esély sincs a normalizálásra. Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértőt kérdeztük.