;

merénylet;Haiti;káosz;

- Ideiglenes haiti elnökből már három is van

Özvegye szerint a meggyilkolt haiti államfő azoknak állt útjában, akik ellenezték az általa tervezett demokratizálást és az ősszel esedékes választások megtartását.

A szerdára virradóra meggyilkolt Jovenel Moise haiti államfő özvegye szerint „mindenki tudja”, ki ellen harcolt a férje – ugyanakkor nem nevezte meg, ki állhat a merénylet mögött. Szerinte az elnök azoknak állt útjában, akik ellenezték az általa tervezett demokratizálást és az ősszel esedékes választások megtartását. Martine Moisét egy floridai kórházban ápolják, egyes hírek szerint még mindig nincs túl az életveszélyen. Internetes hangüzenetét tisztán és erős hangon mondta el, bár van, aki kétségbe vonja a felvétel valódiságát.

A merénylők mindenesetre biztosra mentek: az elnököt legkevesebb tucatnyi lövés érte. A hatóságok eddig húsz gyanúsítottat fogtak el, közülük ketten amerikai-haiti kettős állampolgárok, a többiek kolumbiaiak, részben volt katonák. A rejtély azonban csak fokozódik, mert a dél-amerikaiak, akik egy floridai biztonsági cég alkalmazottai, nem úgy viselkedtek, mint akik titkos akciót hajtanak végre. Nem is próbálták elrejteni, hogy Haitin tartózkodnak, ellenkezőleg, turistaként viselkedtek, a Facebookon is nyaralós képeket posztoltak. Az is magyarázatra szorul, hová lett a merénylet idejére az elnöki testőrség és a rezidenciától egy sarokra lévő rendőrségi ellenőrző poszt személyzete. Annyi biztos, hogy meg sem próbálták megvédeni az államfőt.

A haiti hatóságok külföldi katonai és biztonsági segítséget kértek, többek között az Egyesült Államoktól. Az USA korábban többször is beavatkozott az országban, ezúttal azonban erősen ódzkodik a katonai szerepvállalástól – már csak azért sem akarja magára húzni a problémát, mert nem szeretne újabb menekülthullámot, s különben is, húsz év után éppen most vonja ki csapatait Afganisztánból. Egyelőre csupán az FBI és a belbiztonsági minisztérium bűnügyi szakértőit küldik a haiti fővárosba, Port-au-Prince-be, hogy segítsenek a nyomozásban, illetve megpróbálják humanitárius segélyekre korlátozni a saját szerepüket.

A területére nézve nagyjából egyharmad magyaroszágnyi, 11 milliós karibi országban elképesztő helyzet állt elő. Jovenel Moise elnöki mandátuma elvben már februárban lejárt, ő azonban arra hivatkozott, hogy annak idején csak késve tudott a tisztségbe lépni és ezért nem volt hajlandó távozni. Halála előtt új kormányfőt nevezett ki Ariel Henry személyében, akinek beiktatására már nem került sor. Ő ennek ellenére az eddigi ügyvezető miniszterelnökkel, Claude Joseph-fel együtt ideiglenes államfőnek tekinti magát. Ha mindez nem lenne elég, a szenátus elnöke, Joseph Lambert is ideiglenes elnöknek nyilvánította magát – jóllehet az elvileg harmincfős szenátusnak jelenleg csak tíz aktív tagja van. Minden sokkal egyszerűbb lenne, ha, ahogy az alkotmány előírja, a legfelsőbb bíróság elnöke léphetne az államfő helyébe, csakhogy ő a gyilkosság előtt két héttel koronavírus-fertőzésben meghalt. Az amerikaiak most jobb híján Claude Joseph-fel működnek együtt, az ellenzék és a civil szervezetek azonban Ariel Henryt tartják legitimnek.

Port-au-Prince-ben érthetően ideges a hangulat, a lakosság egy része a hatóságokkal versenyt futva hajszolja a néhány, állítólag még mindig menekülőben lévő tettest. A fővároson kívüli körzetek egy része azonban fegyveres bandák kezén van. Ezek alighanem el tudják rejteni a üldözötteket – ha azok netán az ő megbízásukból ölték volna meg az elnököt, ami persze csak egy feltételezés a sok közül.  

Az Európai Uniónak és Oroszországnak is alapvető érdeke lenne az együttműködés. Egyelőre azonban esély sincs a normalizálásra. Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértőt kérdeztük.