A veszélyhelyzet alatt a kormány három hónap helyett akár öt hónapig is biztosíthatta volna az újonnan munkanélkülivé váló emberek ellátását – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. csütörtökön.
A GKI megvizsgálta, hogyan alakultak 2012 és 2020 között a munkaerő-piaci járulékokból származó bevételek és az ebből munkanélküli ellátásokra kifizetett összegek.
A GKI szerint ez azt jelenti, hogy 2020-ban a többletből az összes akkori álláskereső teljes éves ellátását lehetett volna finanszírozni az addigi szabályok mellett, és még mindig több évre elegendő támogatási összeg maradt volna az államkasszában. Amennyiben a közmunka programot is a munkaerő-piaci járulékokból fizetendőnek tekintik, akkor a közmunkások bérének kifizetése mellett (az uniós programokkal is számolva) is 70 milliárd forintos többlete maradt az államnak 2020-ra.
Az adatok azt mutatják, hogy nagy szükség lenne egy átfogóbb szociális támogatási rendszerre, ami a jelenlegi három hónapos támogatási időn túl is kellő támogatást nyújt az álláskeresőknek a foglalkoztatásba való visszatérésig.
Közölték, hogy minden magyar munkavállaló a bruttó bérének 1,5 százalékát munkaerő-piaci járulékként fizeti be a költségvetésbe, saját munkanélkülivé válásának esetére, hogy ellátást kaphasson. A 3 hónapos álláskeresési járadékra minden, korábban legalább egy év munkaviszonnyal rendelkező munkanélküli jogosult. Az ellátás minimális összege a korábbi bruttó bér 60 százaléka, de nem több, mint a minimálbér, így 2020-ban az érintettek legfeljebb havi 161 ezer forintot, összesen pedig maximum 483 ezer forintot kaphattak. Ezt követően 23 ezer forintos szociális támogatás illeti meg azokat, akik nem találtak állást, ennek összege 2010 óta nem változott.
A támogatás megszerzéséhez a másik lehetőség a közfoglalkoztatásban való ideiglenes elhelyezkedés, a minimálbér csaknem feléért, ami tavaly havi bruttó 82 ezer forintot jelentett.
