Ingatlan;drágulás;lakásár;építőanyag;

- Havi 1 millióval is drágultak az újlakások

A növekvő kereslet és az elszabadult építőanyagárak miatt jóval többet kell most fizetni egy újépítésű lakásért, mint tavaly év végén.

Nem sokáig örülhettek a vásárlók a lakásárdrágulás fékeződésének, az újépítésű ingatlanokért az utóbbi félévben ismét jóval többet kértek az eladók. Egy 100 négyzetméteres fővárosi újlakás például 6 hónap alatt 6 millió forinttal is drágult. Ha nem csökkennek az építőanyagárak – márpedig a kormány intézkedéseinek ősz előtt érdemben nem várható hatása -, akkor valószínűleg a használt lakásokért is újra sokkal többet kell majd fizetni.

A koronavírusjárvány összességében még a tavalyi, korlátozásokkal terhelt évben sem hozott áresést a lakáspiacon, de a drágulás üteme jócskán lelassult: a korábbi években tapasztalt kétszámjegyű növekedéshez képest 2020-ban a KSH adatai szerint a használt lakásokért 3,4, az újépítésűekért pedig 11 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban. Az újépítésű lakások esetében az ingatlanpiaci szakértők – a kereslet növekedése miatt - az idei évre is további drágulást jósoltak már az év elején is, pedig akkor még kevéssé lehetett érezni a tavasz óta drasztikus építőanyag-áremelkedést.

A koronavírus hazai megjelenése előtt az új lakások árára főként a kereslet növekedése és a munkaerő drágulása hatott, az építőanyagok árváltozása kevésbé játszott szerepet. Tavasszal viszont az alapanyagok extrém módon drágultak. Az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének felmérése szerint az alapanyagok ára tavaly év vége óta átlagosan 15-20 százalékkal emelkedett, a faanyagokért 72 százalékkal is többet kellet fizetni május végén. Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti bejelentése szerint a kormány emiatt kiviteli korlátozást rendel el az építőipari termékekre, és egy bizonyos árszint fellett extra adót is kivetnének. Ezek az intézkedések azonban legkorábban ősztől léphetnek életbe, addig is leginkább a nemzetközi piacon dőlnek el az árak.

Hogy mindennek az élénkülő kereslettel együtt mi lett az eredménye, azt az ingatlan.com most több mint 8 ezer hirdetés adatai alapján vizsgálta meg. Kiderült: Budapesten tavaly júniustól az év végéig 7 ezer forinttal – 854 ezer forintról 861 ezer forintra - nőtt az eladásra kínált új lakóingatlanok átlagos négyzetméterára, ami 1 százalékos drágulásnak felel meg. Az idén januártól július elejéig viszont több mint 60 ezer forinttal ugrottak a négyzetméterárak: a jelenlegi 923 ezer forintos négyzetméterár 7 százalékos drágulást jelent hat hónap alatt. Ez egy 100 négyzetméteres lakás vagy ház esetében fél év alatt 6 millió forintos áremelkedésnek felel meg. Az árak a többi nagyvárosban is emelkedtek, és az ingatlan.com adatai alapján a fővároson kívül még látványosabb a különbség a két félév folyamati között. A múlt év második felében az átlagos négyzetméterár a megyeszékhelyeken 2,4 százalékkal 536 ezer forintra mérséklődött, miközben az idei első félévben több mint 12 százalékkal 600 ezer forint fölé emelkedett.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint ha az építőanyag-drágulás nem csak átmeneti, hanem tartós lesz, akkor az a mostani folyamatok alapján drasztikusan megemelheti az új lakások és házak árait, és ez begyűrűzhet a használt lakások piacára is.

További lakáspiaci áremelkedés jöhet a GKI és a Masterplast júniusi közös lakáspiaci felmérése szerint is. A GKI negyedévente feltérképezi az ingatlannal foglalkozó cégek kilátásait – most 113 cég válaszolt -, és egy 1000 fős reprezentatív mintán a lakosság várakozásait is kikérdezik. A válaszok alapján az előző negyedévhez képest az ingatlanos cégek derűlátóbbá, a lakosság viszont kicsit óvatosabbá vált. A lakáspiacot ugyanis a járvány alaposan lefékezte, de a gyerekes  családoknak szóló támogatások továbbra is ösztönzőleg hatnak. Ebben a helyzetben júniusban 58 ezer háztartás nyilatkozott úgy, hogy a következő egy évben biztosan vásárol vagy építtet lakást, 187 ezer háztartás pedig valószínűsítette ezt. A többség - vidéken a megkérdezettek kétharmada - drágulásra számít a használt lakások esetében is: Budapesten 3,7, Kelet-Magyarországon 4, Nyugat-Magyarországon 4,3 százalékos áremelkedést várnak a következő 12 hónapban. A várakozások szerint az új építésű lakáspiac fellendülése szintén jócskán megjelenik majd az árakban, országosan 11 százalékos drágulásra számítanak a válaszolók.        

Kartell esetén akár a kártérítés is szóba jöhetAz építőanyag-drágulás miatt már a Gazdasági Versenyhivatal is vizsgálódik. Ha bebizonyosodik, hogy az építőanyag-kereskedők kartelleztek a magasabb árak fenntartása érdekében, lehet rá esély - szigorúan elméleti síkon -, hogy az érintettek kártérítést követeljenek - véli Tolnay Mihály, az ingatlan.com jogi szakértője. Szerinte azok, akik generálkivitelezőtől vettek ingatlant, nehezebb helyzetben lehetnek e téren azokhoz képest, akik saját maguk vásárolták meg az építkezéshez szükséges építőanyagot. Az egyösszegű generálkivitelezői számlák befogadóinak sokkal nehezebb ugyanis igazolniuk, hogy a kartell miatt feltételezhetően magasabb anyagár miként okozott vételárnövekedést, mint azoknak az építtetőknek, akiknek az ingatlan építési költségeiről minden számla rendelkezésre áll. Egyébként is ritkaságnak számít, hogy egy szektorban történt kartellezés után kártérítést fizessenek a cégek, de azért nem példa nélküli. Az Európai Bizottság 2016-ban kartellezésért elmarasztalt több kamiongyártót, akik összehangolták az árazásukat. Az uniós szervezet döntése után a fuvarozók kártérítési igénnyel fordultak a gyártókhoz, a perek még most is folyamatban vannak.   
A fogyasztóvédelem is rászáll az építőanyag-kereskedőkreA fogyasztóvédelem is bekapcsolódik az építőipari alapanyagok piacának fokozott ellenőrzésébe, a megyei kormányhivatalok munkatársai az ország minden részében felkeresik a termékkört forgalmazó kiskereskedelmi egységeket - közölte az innovációs tárca. Indoklásul azt írták, hogy a családoknak szánt otthonteremtési, lakásfelújítási támogatások egyre nagyobb hányadát teszik zsebre az alapanyag-forgalmazók, márpedig semmiképpen nem engedhető meg, hogy a kereskedők a fogyasztók kárára éljenek vissza a tömeges kereslet adta lehetőségekkel. Arra is kitértek, hogy a békéltető testületekhez egyre több olyan panasz érkezik, miszerint  a kivitelező az anyagköltségekre hivatkozva a szerződéskötést követően egyoldalúan és jelentős mértékben megnöveli árait, és újabb fizetés nélkül nem hajlandó folytatni a munkát.  

A Magyar Nemzeti Bank elnöke pontos képet adott az Orbán-kormány válság alatti munkájáról. Az eredmény cseppet sem meggyőző.