Hogyan lesz a fizikusból járványmodellező?
Mi itt a tanszéken tavaly január elején kezdtünk odafigyelni a rekord sebességgel terjedő vírusra. Előtte szociális médiával is foglalkoztunk, így főleg a Twitteren érkező hírekből nézegettük a Kínából jövő üzeneteket, videókat arról, hogyan terjed a vírus. A komplex rendszerek kutatásával, időbeli folyamatok viselkedésének leírásával foglalkozom. Tulajdonképpen ilyen a vírusok terjedése is. Amikor a járvány első hullámában az iskolák bezártak, és a fiammal mi is otthon maradtunk, akkor a Lancet, neves orvosi szaklapban megjelent egy cikk, amelyben olasz szerzők föltették a kérdést, hogy meg lehet-e mondani a napi áldozatok számából, meddig tarthat a járvány. Akkor még azt gondoltam, hogy választ hamarosan elolvasom majd az újságokban, de ez elmaradt. Nem értettem, miért nem számolta ki ezt senki. És akkor elkezdtem kvázi hobbiból megnézni, hogy ezt a problémát hogyan lehet az általam korábban tanultakkal modellezni. A kínai adatokban láttunk egy szabályszerűséget, és ugyanez feltűnt az olaszországiakban is. Ezt követve meg lehetett mondani nagyjából dátumra, hogy hova tart a járvány, meddig nő a halálozás, mekkora lesz az adott hullámban az emberi illetve a gazdasági veszteség.
Az is belekalkulálható, ha közben fölbukkan egy újabb mutáció?
Nem vagyunk biológusok vagy immunológusok, ha a vírus vagy az emberek hirtelen másként kezdenek viselkedni, azt nem tudjuk a modellbe bekalkulálni. Csak azt lehet megmondani, hogy ha egy adott helyzetben lezárják az országot, mi történik, vagy mi lesz, ha ez elmarad. Például a második hullámnál a modellek pontosan mutatták, hogy az iskolai őszi szünet után hirtelen megállt a halálozásszám-emelkedés. Azaz összefüggés van az iskolák látogatása és a fertőzés terjedése között. A tavalyi adatok egyértelműen mutatják, ha húsvétkor nem lett volna egy kis lazulás, akkor hetekkel hamarabb véget ér az első hullám és megközelítőleg kétszázzal kevesebben halnak meg.
Ez a járvány ugyanaz, mióta csak elindult 2019 decemberében? Változott-e a jellege, hol voltak a fordulópontok?
A sajtóból jól követhetők ezek a változások. Eddig volt három hullám, mindegyik valamilyen szempontból más volt. A modellünk mindegyik hullámra alkalmazható volt, csak a paramétereit kellett cserélni. Amint egy járvány elindul, néhány szám határozza meg a terjedés gyorsaságát, ez függ az emberek valamint a vírus viselkedésétől. Ha ezután ismerjük a járványügyi intézkedéseket, akkor, ha nem történik valamilyen nagy változás a vírussal kapcsolatban, nagyon pontosan lemodellezhető, hogy hány fertőzöttje és halottja lesz egy hullámnak.
Most úgy néz ki, Európa több országa megint szigorítani fog, hogy mérsékelje a delta-vírus okozta károkat. Mi éppen nyitunk, rántjuk le a maszkot. Erre mit mond a modellje?
Az Egyesült Királyságban, Portugáliában elindult az újabb, a negyedik hullám. Magyarországon ennek még semmi jelét nem látni. Az angliai és a portugáliai történésekből gyűlnek az adatok. Ami eddig tudható, hogy 15-16 naponként megduplázódnak az esetszámok. Az Egyesült Királyságban már több mint húszezer új eset van egy nap. Három hét múlva annyi lesz, mint a legrosszabb napon volt az előző brit variáns alatti hullámban. Időben pontosan ugyanez a folyamat zajlik Portugáliában. Ott ugyanúgy negyvenöt nappal ezelőtt kezdődött a járvány, és pontosan ugyanaz a menete, mint Angliában.
Németországot és Csehországot, ahol szintén nő az esetszám, még nem érte el a járványhullám?
Az említett országokban még csak arról beszélnek, hogy a harmadik hullám utáni, maradék kevés esetnek egyre nagyobb százalékát okozza a delta variáns. Nem arról, hogy egyre több eset lenne. Angliában és Portugáliában is eleinte még csak azt lehetett látni, hogy összességében stagnál vagy csökken az esetek száma, viszont azok közül egyre többet okoz a delta. Izraelben, ahol a lakosság túlnyomó többsége oltott, nagyon hirtelen elkezdődött a negyedik hullám. Ott a két héttel ezelőtti napi néhány esetről néhány százra ugrott az új fertőzöttek napi száma és átlag öt naponként duplázódott. Még nem látszik, hogy Izraelben vagy Portugáliában a delta milyen halálozást okoz, túl kevés idő telt még el. Ugyanakkor Nagy-Britanniában elindult a halálozások exponenciális növekedése. Igaz, ezek a számok még kicsik. Amikor a járvány 45 nappal ezelőtt elindult, naponta öt ember halt meg, most meg 22. Azaz az esetszámuk körülbelül 15 naponként, a halálozásuk pedig úgy 26 naponként duplázódik. Az ő 60 milliós országukban ez olyan, mintha azt mondanánk, Magyarországon 3 ember hal meg a járványban. Izraelben pedig még senki nem halt meg. Ők azt mondták, amint megugrik a halálozásuk, visszalépnek a lazításokból. Tíz nap után ismét elrendelték a zárt terekben a maszkviselést. Az Egyesült Királyságban egyelőre továbbra is nyitnak. Ennek az a magyarázata, hogy ott a delta főleg az iskolákban okozott járványokat. Az iskolába járóké pedig az a korosztály, amelynek tagjai nem nagyon halnak bele ebbe a fertőzésbe. A halálozás kockázatát más korosztályokban is ötödére, tizedére csökkentheti az oltás, azaz a halálesetek száma még jó ideig nem okoz majd különösebb riadalmat. A második hullámban öt hetet kellett várni, míg jöttek azok az adatok, amelyek után egyértelműen szükség volt korlátozó intézkedésekre. Most nagyjából két hónap is eltelhet úgy, hogy ugyan sok esetet észlelünk, de alig halnak majd meg emberek.
Miért baj ez?
A felállított modellek egyértelműen igazolták, hogy a járványügyi intézkedésekkel való minimális késlekedés is exponenciálisan megnöveli a járvány áldozatainak számát. Ha azt látjuk, hogy újra elkezd felívelni a járvány terjedése, akkor minél hamarabb meg kell hozni a szükséges intézkedéseket. A korlátozások egy héttel való előrehozása nem okoz gazdasági veszteséget, viszont a nem időbeni cselekvés emberéleteket követelhet. Például, ha az első három hullámban nem tettünk volna semmit a vírus terjedése ellen, akkor az potenciálisan néhány százezer ember halálát is okozhatta volna. Az oltással tizedére csökkentjük a halálozási kockázatot. Az oltottak miatt a vírusnak sokkal többet kell próbálkoznia, hogy elérje azokat, akik aztán a fertőzésbe bele is halnak.
Azt már látja, hogy milyen lesz a következő hullám?
Az esetszámok sokkal magasabbra lesznek engedve, mert nem halnak majd az emberek: azt fogjuk tapasztalni, hogy a vírus terjed, de súlyos eset kevés van. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy prüszkölnek, köhögnek, lázasodni fognak az emberek. És egy napon amikor már annyi lesz az eset, hogy eléri azokat az időseket, akiknek az immunrendszere az oltással együtt sem bírja fölvenni a küzdelmet a vírus ellen, mert lépten-nyomon találkozik a tüsszögőkkel, köhögőkkel, akkor újra felveszi a halálozás a korábbi tempót. És megint meghalhat akár annyi ember is, mint az előző hullámokban, azaz 10-15 ezer, de hozzájuk képest arányaiban sokkal több olyan ember lesz, aki megbetegszik de viszonylag gyorsan meggyógyul.
Mikorra számít az esetek riasztó megsokszorozódására?
Egyelőre csak tippelni tudok: az unió országaiban, Portugália kivételével most dördül el a startpisztoly. Két hét múlva már kezdünk majd kicsit riasztó jeleket látni egy-egy országban. Szeptemberben már lehet, hogy sok eset lesz, de még nagyon kevés halálozás. Aztán, ha októberben már jobban behúzódnak az emberek a zárt terekbe, becsukják az ablakokat, megint berobbanhat a járvány. Mérsékelhető a kár, ha mondjuk szeptemberben újra elrendelik a kötelező maszkhasználatot, különösen a gyerekek számra, hiszen az iskolanyitással, az oltatlanságuk miatt, őket érheti el a leggyorsabban ez a vírus.
Mi a helyzet Magyarországgal?
Tudjuk, hogy itt van nálunk is a delta változat. Meg azt is, hogy a másik, ami a harmadik hullámot okozta nagyjából el fog tűnni, mert nem bírja a versenyt a vakcinákkal, meg a kormányzati intézkedésekkel. Ami marad, az pár darab delta eset. Nálunk is legalább negyven napnak kell eltelnie, amíg kezdünk majd látni belőle valamit. Ám, hogy mikor van ennek a 40 napnak a kezdete, még nem tudni, valószínűleg ez valamikor a nyáron fog bekövetkezni. Amint életbe lépnek a lazító szabályok és az emberek elindulnak nyaralni az az eddigihez képest is föl fogja gyorsítani a vírus a behozatalát. És az a kérdés, hogy akkor mit fogunk tenni. Most még van két hónapnyi előnyünk, amíg mindaz nálunk is lejátszódik, ami most Nagy-Britanniában, Izraelben, Portugáliában zajlik. Ezzel együtt azt gondolom, hogy nagyjából a negyedik hullám lesz az utolsó nagy köre a vírusnak, aztán a megbetegedési és a halálozási arányok nagyjából hasonlítani fognak az influenza-járványéhoz.
Mit kéne megérteniük a civileknek, akár saját védelmük érdekében is, az ön járványelemző munkájából?
Talán azt, hogy a járvány folyamata előre, pontosan leírható, „megjósolható” néhány hónapos távon, ezek az információk jóval korábban rendelkezésre állnak, mint ahogy erről a közvélemény tudomást szerez. Amikor megszületik egy-egy korlátozó intézkedés, gyakorlatilag aznap ki lehet számolni, hogy X hónappal később hány halott lesz. Ez szerintem nem világos az embereknek. Pedig egy-egy intézkedés célját konkrétan is meg lehet osztani az emberekkel, például meg lehet mondani, hogy ha ma bezárjuk az iskolát, akkor 3200 ember fog meghalni, ha csak holnaptól rendeljük el az online oktatást, akkor meg 3500 veszik majd oda. De most csak annyi haszna van a dolognak: itt ülök a szobámban, és akit érdekel, annak megmutatom a grafikonomon, hogy mi van.
