Nem csodálkozhatunk azon, ha sok uniós illetékesnek gombóc van a torkában a csütörtöktől kezdődő szlovén uniós elnökség miatt. Janez Jansa miniszterelnök ugyanis Orbán Viktor Magyarországát tekinti példának: a kormánykritikus médiumok megzabolázását, a még független ljubljanai közszolgálati média térdre kényszerítését, a hatalmi ágak szétválasztásának megszüntetését.
Szlovénia nemrég ünnepelte függetlenségének harmincadik évfordulóját, és sokan teszik fel a kérdést: hogyan süllyedhettek idáig három évtized alatt? Pedig az ország viszonylag sértetlenül megúszta a délszláv háborúkat, és olyan nacionalista hullám sem söpört rajta végig, mint Szerbián vagy Horvátországon.
Jansa mostani fellépése mögött részint Orbán Viktor áll. Jelentős összegek áramlanak Magyarországról Szlovéniába, Budapest komoly segítséget nyújt az illiberális szlovén állam felépítéséhez. De sikerül-e az Orbán-Jansa párosnak egy nagy szeget beütnie az EU koporsójába? Aligha. A soros elnök ugyan elviekben lassíthatja az Unió döntéshozatali folyamatát, de az EU irányvonalát nem határozhatja meg. A háttérben kísérletezhet megdöbbentő húzásokkal ez a tandem - gondolunk itt arra a rejtelmes memorandumra, amely határmódosításokat javasol a Balkánon -, de a partizánakciók megvalósítására vajmi kevés az esély. Orbán Viktor pontjai között szerepelt, hogy az EU mielőbb vegye fel Szerbiát, de hiába szorgalmazná ezt lelkesen Jansa is, ez a bonyolult folyamat 2025-ig biztosan nem valósul meg.
Ljubljana nyilván mindent megtesz azért, hogy Magyarország a jogállamiság folyamatos megsértése ellenére továbbra is gond nélkül kapja meg az uniós kifizetéseket, de ez sem Jansa döntése. Eddig Portugália volt az EU soros elnöke, és csendben végezte a dolgát. Reméljük, Szlovénia sem akar reflektorfénybe kerülni.