Manapság csökken azoknak a száma, akik érveikhez úgy igyekeznek támogatókat szerezni, hogy egy jeles elődjük gondolatait idézik. Ezért őszinte elismerés illeti Matolcsy Györgyöt, aki Thomas Edisonhoz fordult, amikor az esetleges magyarországi euróbevezetés csapdájáról értekezett, ezúttal is - a cikkei számára úgy tűnik, ezentúl rendszeres fórumot nyújtó - Magyar Nemzetben.
Minden idők talán legnagyobb feltalálója szerint ugyanis: "Az élet vesztesei között sok olyan ember van, aki nem ismerte fel, milyen közel járt a sikerhez, amikor feladta”. A magyar jegybankelnök ezért nem kevesebbet állít, mint hogy a jövő évi választás nem arról szól, amit a mostani kormánykritikusok, köztük a legnevesebb hazai közgazdászok állítanak. Jelesül, hogy sikerül-e a társadalomnak egy főként az euróatlanti világrendhez kötődő, a jogállamiság talaján álló, a korrupciót visszaszorítani szándékozó országot megteremteni. Matolcsy György szerint ez merő tévedés, a voksolás "valójában arról szól, hogy képesek lesznek-e az Európai Unió intézményei – egy az Európai Egyesült Államokban hívő, balliberális magyar vezető csoporttal közösen – arra, hogy Magyarországot rövid úton bevigyék az euróövezetbe. Ha igen, akkor bezáródik a hazai felzárkózás útja a fejlett világ felé. Ha nem, akkor folytathatjuk a nemzeti felemelkedést, a gazdasági felzárkózást és az EU megreformálásának 2010-ben megkezdett folyamatait."
Bár az elnök nem fejti ki, de kizárásos alapon: ha nem az Európai Unió jelenti a hazai felzárkózás útját, akkor az csak örök kedvence, Kína követése lehet, az országot ugyanis évente minimum egyszer agyba-főbe dicséri. Ebben nincs semmi nóvum, az azonban valóban az újdonság erejével hathat, hogy szerinte az euróövezethez rövid úton történő csatlakozásunk szinte felér egy öngyilkossággal, hiszen ezzel elzárjuk a felzárkózás útját. S bár a meglepő következtetéseket levonó MNB-elnök maga sem tagadja, hogy a balti államok, valamint Szlovákia és Szlovénia nyertek a közös pénz bevezetésével, ám sikertörténetüknek meglátása szerint már vége. Elgondolkodtató tanulság lehet, hogy "az euróövezet legtöbb tagja a fejlettség és az életszínvonal terén a világ legjobbjai közé tartozik. Ezek az országok valójában akkor emelkedtek a legjobbak közé, amikor még nemzeti valutájuk volt, mára pedig már tisztán látható, hogy az euróval ezt nem tehették volna meg. Mindenki rosszul járt, aki az eurót átvette, és az nyert, aki megtartotta a nemzeti valutáját." Majd "Lengyelország, Csehország és Magyarország sokat nyert azzal, hogy az EU-csatlakozás után nem követte azonnal Szlovákiát és Szlovéniát az eurózónába."
Vagyis Matolcsy György azon államok mögé áll - beleértve Magyarországot -, amelyek uniós tagságuk belépési feltételét megszegve nem tettek határozott lépéseket az euróövezethez való csatlakozás érdekében. Az elnök annak a tévedésének a kitartó rabja, hogy a V4-ek az Unió motorjai. Edisonra utalva hozzátennénk: mivel nem járunk közel az eurómentes sikerhez, a csatlakozási szándékot ne adjuk fel!