Budapest;utcanév;Fudan Egyetem;

- Fudan-ügy: Keresztelő hirtelen felindulásból

A táblákat már kitették, de egyelőre se híre, se hamva a kínai egyetem leendő budapesti campusa körüli utcaátnevezések fővárosi jóváhagyásának.

Nagy nemzetközi visszhangot váltott ki az ellenzék utcaátnevezési akciója a Fudan Egyetem Budapestre tervezett épületei elleni tiltakozásként. Politikai gegként kiválóan működött az közterület-keresztelő, de a hivatalos megerősítést egyelőre nem kapott a javaslat.

A közterületek átnevezését Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester kezdeményezte és a veszélyhelyzet idején alkalmazott szabályok szerint saját körben alá is írta az erről szóló önkormányzati határozatot. A kezdeményezést azonban a fővárosi önkormányzatnak is jóvá kell hagynia. Karácsony Gergely főpolgármester az utcatáblák június eleji avatásakor azt mondta, hogy ez minden bizonnyal így is lesz. A határozat azonban azóta sem született meg.

A Népszava úgy értesült, hogy akadt egy kis gond. Az utcanevekről szóló hatályos önkormányzati rendeletben több feltételt is szabnak az elnevezésnek.

A közterületnév megállapításakor figyelemmel kell lenni a történelmi hagyományokra, a földrajzi környezetre és a nyelvhelyességi követelményekre, illetve kerülendők a különféle nyelvtani szerkezetek. Előnyben kell részesíteni az irányjelölő és a helyhez kötődő neveket. A kezdeményezéseket ezenfelül a szokatlanság és ejtésbeli bizonytalanság szempontjából is vizsgálni szükséges. Másrészt nem magyar személyről közterületet elnevezni akkor lehet, ha az illető élete, munkássága az emberiség egyetemes történelmében kiemelkedő jelentőségű volt. A hírek szerint csak a 2005-ben elhunyt, a hite miatt a kínai kommunista állami által sokat zaklatott, különféle börtönökben hosszú éveket töltött Hszie Si-kuang püspök elnevezés felel meg a formai követelményeknek, míg a Dalai Láma, a Szabad Hongkong, illetve Ujgur Mártírok útja elnevezés legalábbis vitatott.

– Ez közgyűlési hatáskör, az első ülésen minden bizonnyal ott lesz. Nem tudok arról, hogy elakadt volna az ügy, elvégre a fővárossal egyeztetve történt az átnevezés – válaszolta a Népszava kérdésére Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester. A közterületek elnevezése, illetve névváltoztatása az önkormányzati törvény értelmében valóban a Fővárosi Közgyűlés hatásköre. Erre vonatkozó kezdeményezést a kerületek is benyújthatnak, ahogy ez most is történt, ezeket a főpolgármester terjeszti a közgyűlés elé. A fővárosi gyakorlat értelmében a kezdeményezéseket a városfejlesztési bizottság is megtárgyalja és véleményezi. A koronavírus járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet miatt a közgyűlés helyett (ahogy más önkormányzatoknál is) hónapok óta a főpolgármester hozza meg a döntéseket. Karácsony Gergely minden alkalommal hangsúlyozta, hogy előtte egyeztet a frakcióvezetőkkel is.  

Vélhetőleg így tett volna az utcaátnevezések ügyében is, csakhogy időközben a kormány feloldotta a korlátozásokat, tehát a döntés joga visszaszállt a közgyűlésre.

A Fővárosi Közgyűlés a soron következő ülésén dönt a közterületek elnevezéséről – válaszolta lapunk kérdésére a fővárosi önkormányzat. Már csak az a kérdés, hogy ez mikor lesz. A szokásos menetrend szerint a fővárosban a hónap végén ülésezik a testület, ez most szerdán lenne. De korántsem biztos, hogy lesz. "Ennek az a feltétele, hogy a megtárgyalni szándékozott előterjesztések addigra elkészüljenek, ha nem így lesz, akkor júliusban vagy augusztusban rendkívüli közgyűlést tartunk" – válaszolta a Népszavának Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes, aki azt is elmondta, hogy ő még nem látta a Fudannal kapcsolatos utcaátnevezésekről szóló előterjesztést, igaz ez főpolgármesteri javaslatként nem is szükségszerű.

Ám az sem zárható ki, hogy a határozattal sem zárul le az ügy, hiszen a korábbi fideszes polgármester, Sára Botond vezette Fővárosi Kormányhivatal rendszeresen nekimegy a fővárosi döntéseknek, így például a Városháza épületébe tervezett átmeneti krízisszálló, vagy a „lakosság terheit növelő” határozatok ügyében is keresztbe tett az önkormányzatnak.

Elbukott utcanévAz új utcanevek körül az előző ciklusban is volt vita. Tarlós István idején például nagy vihart kavart, amikor egy névtelen II. kerületi közterületet Tormay Cécile antiszemita íróról neveztek volna el. A fideszes többségű közgyűlés 2013 májusában elsőre elfogadta a javaslatot, de a heves tiltakozás láttán Tarlós meghátrált és kikérte az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont állásfoglalását. Ez akkortájt teljesen megszokott volt, mivel a Fidesz–KDNP-többségű parlament 2012-ben törvényben tiltotta meg közterületek elnevezését „XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet betöltő személyekről, testületekről”. A kötelezővé tett átkeresztelésekhez az önkormányzatok az akadémiától kérhettek ehhez véleményt. Az MTA úgy vélekedett: Tormay „büszkén vallotta magát antiszemitának és fasisztának, e nézeteit sohasem vonta vissza”. A közgyűlés végül visszavonta az utca átnevezésről szóló határozatát. 

Míg az AB és a Kúria vezetője „alkotmányos puccstól” tart, az Orbán-rendszer lebontásán gondolkodó értelmiségiek szerint a jogállam szétverése már régen megtörtént.