Jelentősen emelte a növekedési várakozásait a Takarékbank elemzői csapata: idén a korábban várt évi 6,6 százalékkal szemben már 7,7 százalékos növekedést vár Suppan Gergely. A bank vezető elemzője a vártnál kedvezőbb első negyedéves GDP adatokkal, illetve az azóta nyilvánosságra került makroszámokkal magyarázza optimizmusát. Mint közismert, Orbán Viktor miniszterelnök az idei 5,5 százalékos növekedéshez kötötte, hogy jövő januárban-februárban a családos adófizetőknek visszafizessenek 560-580 milliárdnyi szja-t. Suppan Gergely szerint az év eleji adó-visszatérítés újabb lökést ad, így jövőre is hét százalék lehet a gazdasági növekedés, vagyis két év alatt közel 15 százalékkal nőhet a magyar gazdaság, amely szédületes emelkedést és jelentős felzárkózást hozhat az EU átlagához képest. Az már csak hab a tortán, hogy még 2023-ra is az elmúlt évek átlagánál gyorsabb, 4,4 százalékos növekedést jósolt az elemző. Ugyanakkor, ha jön a koronavírus negyedik hulláma és alacsonyabb lesz a növekedés, akkor idén 6,6, 2022-ben pedig négy százalékos növekedésre számít Suppan.
A második félévben már újra munkaerőhiány léphet fel, ami gyorsíthatja a bérnövekedést. A takarékbank szerint idén 4,2 százalékos átlagos inflációra számíthatunk, ám az MNB enyhe szigorítása és a hazai gazdaság vártnál lényegesen gyorsabb kilábalása hatására a pénzromlás üteme kismértékben tovább erősödhet. A következő hónapokban bázishatások miatt némileg csökkenhet az infláció, amit ellensúlyoz a parkolási díjak felfüggesztésének megszűnése. A nyári hónapokban visszaeshet a tolerancia sáv felső széle, azaz 4 százalék közelébe, de nagy valószínűséggel felette marad. Így jön ki éves átlagban 4,2 százalékos drágulás, ám a kockázatok felfele mutatnak, amiatt nem lehet kizárni, hogy az év hátralévő hónapjaiban is látunk még négy százalék feletti drágulást.
Az extragyors növekedés hatására az államadósság gyors csökkenésre számítanak az elemzők: a tavalyi 80,1 százalékos GDP-arányos adósság az idén 76,7 százalékra, 2022-ben 73 százalék alá süllyedhet, ám ez még így is messze lesz a válság előtti 65 százalékos szinthez képest.
