Korántsem annyira védett az ország a most terjedő delta-vírusvariánstól és egyéb mutánsoktól, mint azt a viszonylag jó, mintegy 55 százalékos átoltottsági adatok alapján állítja a kormány. Ezt jelzi, hogy a világ egyik legátoltottabb országának számító Izraelben is növekedésnek indult az új fertőzöttek száma múlt hét elején. A vakcinnációban ugyancsak élenjáró Nagy-Britanniában pedig a minap elhalasztották egy hónappal a június 21-re tervezett újranyitást, mert egyre több embert fertőz meg a delta-variáns.
– Mindez azt jeli, hogy Izraelben és az Egyesült Királyságban elindult az újabb járványhullám – magyarázta a jelenséget Vattay Gábor egyetemi tanár, az ELTE TTK Fizikai Intézetének munkatársa a Növekedés.hu online gazdasági lap által szervezett Medicina konferencián. A járványmodellezéssel foglalkozó szakember elmondta: az Egyesült Királyságban a fertőzöttek száma 15 naponként duplázódik. A vírus dupla sebességgel terjed, mint a korábbi variációi és dupla halálozási rátát jósolnak a szakértők. Az újabb járványhullámok ellen az jelentené a legnagyobb biztonságot, ha 99 százalékos hatékonyságú vakcinával lenne beoltva a lakosság 100 százaléka. Ha ugyanis nem elég hatékony a vakcina, hasonló jelenség játszódik le, mint az antibiotikum rezisztencia kialakulásánál. Ha a vírusnak marad tere szaporodni, akkor lesz alkalom a mutációk létrejöttére. Az egyre agresszívebb változatoknak pedig lesz idejük „megtanulni kikerülni” védőoltást is. Azaz az alacsony hatású vakcinák „kinevelik” az újabb mutációkat. Angliában például a lakosság 60 százaléka oltott, ám csak a felük kapott 95-97 százalékos hatékonyságú mRNS vakcinát. Miután a lakosság jelentős része, és a gyerekek egyáltalán nem kaptak oltást, és a vakcinaválasztás miatt az oltottak egy része is fogékony a fertőződésre. Mindezek alapján Vattay Gábor kalkulációjából végül az derült ki: a lakosság 61 százaléka védtelen a delta-variánssal szemben.
A The New York Times a múlt héten írt arról, hogy egy friss tanulmány szerint a delta-variánssal szemben még a Pfizer-BioNTech vakcina is „csupán” 88 százalékos hatékonyságúnak bizonyult. Ezt is csak azok esetében igazolták, akik már mindkét oltást megkapták. A vakcina egyetlen adagja csak 33 százalékos védettséget biztosított. Ugyanez az orgánum a minap arra is felhívta a figyelmet, hogy bajba kerülhetnek azok az emberek is, akik kínai vakcinát kaptak, mert Bahreinben, Chilében, Mongóliában és a Seychelle-szigeteken, ahol túlnyomó többségben ezt a készítményt alkalmazták, a magas átoltottság ellenére is sokan fertőződtek meg. Igaz, a beoltottaknál kevésbé súlyos a betegség lefolyása.
A hétvégén az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra kérte az oltottakat, hogy a jövőben is viseljenek maszkot és tartsák be a távolságtartási szabályokat a delta-variáns terjedésének megfékezése miatt.
Az angliai tapasztalatokból a hazai trendek is kalkulálhatók. Jelenleg Magyarországon a lakosság 48,3 százaléka kapott két oltást, és alig felüknek jutott a 95-97 százalékos hatékonyságú mRNS vakcinából. Azaz az emberek nagy része nálunk is erősen kitett a delta vírussal járó kockázatoknak.
Ennek ellenére a magyar kormány 5,5 millió legalább egyszer beoltott után újabb lazításokra készül. Sőt a miniszterelnök néhány hete azt jelentette be: leállnak az oltási programokkal. A napi beoltottak száma egyre csökken, legutóbb május elsején haladta meg a százezret az első oltást részesültek napi száma, június 24-én már csak alig tizedannyi embernek adták be a vakcinát.
Nem elég, hogy a kormány nem szervezi és különösebben nem is szorgalmazza a nagyobb átoltottság elérését, esetenként kifejezetten gátolja, hogy a polgárok gondoskodhassanak a maguk biztonságáról. Hiába van „vakcinabőség” az országban még sem engedi ki a patikai forgalomba a raktárakban porosodó oltóanyag készleteket. Holott lehetne rá igény. Magyarországon kifejezetten súlyos probléma, hogy a kínai vakcinával oltott, főként 60 évnél idősebbek egy részénél vélhetően nem alakult ki védettség. A Sinopharmból mintegy 500 ezer adag vakcinát főként az idősek körében használtak fel. Falus Ferenc egykori tiszti főorvos szerint 20-30 százalékot is elérheti azok aránya, akiknél ez az oltóanyag nem váltott ki immunválaszt. Az érintettek Facebook-csoportban is rendre közzé teszik laboreredményeiket, melyek bizonyítják, hogy sem az antitestes, sem a sejtes védelem nem alakult ki a szervezetükben. Ezért újra meg újra azt kérik a kormánytól, hogy kaphassanak egy harmadik oltást. De ez rendre visszhangtalan marad. Sőt a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) a minapi közleményében meg is tiltotta, hogy az orvosok egy harmadik oltást adjanak be.
Közben a múlt hét elején az orosz kormány bejelentette: újraoltási programot készít elő azoknak, akiknél két oltás után sem alakult ki megfelelő védettség. Oroszországban is megugrott az új fertőzöttek száma, az esetek zömét az úgynevezett delta-variáns betegítette meg. Ezért a hatóságok a lakosság újraoltása mellett döntöttek. A bejelentés után lapunk megkereste a koronavírus központot és a járványügyi hatóságot, megkérdeztük, hogy az orosz kormányzat lépése után sem tartják-e szükségesnek egy harmadik oltást. Azt írták: „Ha a járvány alakulása úgy indokolja, akkor Magyarország készen áll egy harmadik oltásra, jelenleg vakcinabőség van.” Nem ismeretlen ez a halogató távolságtartás, több szakember is felhívta a figyelmünket: ugyanaz történik, mint tavaly nyáron, bár a pillanatnyi kedvező körülmények lehetővé tennék, hogy az államapparátus felkészüljön a kockázatosabb őszre, de megint nem tesznek semmit.
Duda Ernő virológus professzor szerint nem is csak egy harmadik oltást kellene kínálni a Sinopharm hatásosságában elbizonytalanodottaknak, hanem esetükben egy újabb oltási ciklusra lenne szükség. A professzor hozzátette: a negyedik hullám berobbanásának megelőzéséhez továbbá minél többeket kellene beoltani őszig a vírust legjobban terjesztő tizenévesek és a fiatal felnőttek közül. Segíthetne a kárenyhítésben, hogy a nyár végén, amikor remélhetőleg kevés lesz a fertőzött, valamennyi kontaktot fel kellene kutatni és elkülöníteni.
Apad a vakcinaelőny
Hiába a nemzeti hatáskörben importált keleti oltóanyagok sokasága, úgy tűnik, hogy a kizárólag közös európai uniós beszerzésre támaszkodó tagállamok előbb érhetik el a végcélnek számító nyájimmunitást, vagyis azt az átoltottsági szintet, amely elméletileg megakadályozza újabb járványhullámok kialakulását. A szakemberek zöme úgy becsüli, hogy a koronavírus esetében ehhez a teljes lakosság 70-80 százalékának szükséges megszereznie a védettséget vakcinák vagy fertőzöttség révén. A Bloomberg üzleti lap 75 százalékkal számol modelljében, mely alapján Magyarország a nyár végére érheti el ezt a küszöböt kizárólag a védőoltásokat alapul véve. A jelenlegi oltási ütem mellett 9 tagállamnak is jobb a friss prognózisa: Málta akár már három héten belül elérheti bűvös szintet, illetve Belgium, Hollandia, Írország, Dánia, Spanyolország, Luxemburg, Németország és Portugália is megelőzhet minket, ha kitart az ottani lakosság lelkesedése és nem növekszik a hazai oltási hajlandóság.
Habár mindent összevetve nem lenne rossz eredmény, ha a 27 tagállam közül tizedikként érnénk el a képzeletbeli célvonalat, ám mindenképpen visszalépés a hónapokon át tartó sikerpropagandához képest, amely az EU vezető vakcinahatalmának állította be Magyarországot. Az orosz Szputnyik V és a kínai Sinopharm importja átmenetileg valóban jelentős előnyt biztosított a magyar oltóprogramnak, ám ez csak azt eredményezte, hogy hamarabb elérkezik nálunk az "oltási plafon", amikor vakcinából több van, mint az arra vágyó emberekből. Orbán Viktor miniszterelnök június eleji szokásos rádió nyilatkozatában elhárította az ezzel kapcsolatos felelősséget. Úgy vélte, hogy a kormány a készletek biztosításával, az oltási program megszervezésével megtette kötelességét, és az már kizárólag az embereken múlik, hogy felveszik-e a vakcinát. “Nem tudunk felelősséget vállalni a következményekért sem” - figyelmeztette a kabinet nevében az oltatlanul maradtakat. Noha a kormányzati kommunikációban nem tűnt el teljesen, május közepétől érzékelhetően visszaszorult a járvány és a vakcinák témaköre. Más uniós országokba viszont a döntéshozók még mindig prioritásként kezelik azt, hogy az oltás felvételére bátorítsák az embereket - talán ennek is tudható be, hogy az első dózisok tekintetében már a tagállamok zöme felzárkózott hozzánk, Belgium és Finnország megelőzött minket, a régóta előttünk járó Málta pedig már nagyjából 13 százalékkal elhúzott tőlünk a teljes átoltottságban is.
A magyar vakcinaelőny leginkább a koronavírus által leginkább veszélyeztetett, idős korosztálynál apadt el. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) legfrissebb, múlt csütörtöki összesítése szerint a 80 év felettiek teljes átoltottságát illetően 13 tagállam is jobban teljesített Magyarországnál. Spanyolországban például mindenkit beoltottak ebben a korosztályban, de hazánkban csak az érintettek 70,5 százalékát, ami még a 73 százalékos uniós átlagot is alulmúlja. Habár a 80 és 50 közötti korcsoportokban egyelőre az EU élbolyába tartozunk, hamarosan ez is változhat: az első dózisokat figyelembe véve az uniós tagállamok már behozták a lemaradást és csak idő kérdése, hogy az érintettek a második vakcinaadagot is megkapják. Az 50 évnél fiatalabb felnőtteknél, illetve az ECDC statisztikáiból kimaradó kiskorúaknál még mindig tetemes előnye van Magyarországnak. - Rostoványi András
