Az elmúlt időszakban sok helyen, főként a folyóparti településeken tömegesen jelentek meg csípőszúnyogok. A legtöbb vérszívó a Tisza és mellékfolyói, valamint a Duna több szakasza mentén tapasztalható, a szúnyoggyérítés hetente változó programja ehhez igazodik – közölte a Katasztrófavédelem a Pénzcentrum megkeresésére. A gyérítést nehezíti, hogy a szúnyogok számát, egy esetleges invázió létrejöttét előre nem lehet megjósolni, mert a szúnyogok egyedszámának alakulása az időjárástól függ. Ha esős és meleg az időjárás, sok szúnyogra kell számítani, szárazabb nyáron mérsékeltebb számban lesznek jelen a vérszívók – írták.
Ha úgy érezzük, nem igazán eredményes a gyérítés, más és akár környezetbarát szúnyogűző módszereket is alkalmazhatunk – olvasható a Greendex honlapján.
Magyarországon ötven őshonos csípőszúnyogfaj él, amelyeknek szerencsére csak kis része kedveli az emberi vért. Egyes fajok a madarakét, mások a hüllőkét részesítik előnyben, és vannak, amelyek emberi és állati vért egyaránt szívnak. Csak a nőstények táplálkoznak vérrel, a hím szúnyogok – és gyakran a nőstények is – növényi nedveket, elsősorban a virágok nektárját fogyasztják.
A szúnyogok nemcsak a vízközeli helyeken élnek, a természetes vizektől jóval távolabb is találkozhatunk a vérszívó rovarokkal. Ennek oka egyrészt az, hogy a szél kilométerekre is elviheti őket szaporodási helyüktől, másrészt számos olyan szúnyogfaj létezik, amely akár városi környezetben is képes bármilyen esővízgyűjtő helyen, különböző tárgyakban kifejlődni.
A szúnyogok egészségügyi kártevőknek számítanak, mivel a kellemetlen viszketéssel, bőrpírral, akár duzzanattal járó csípéseken kívül különböző betegségeket is terjeszthetnek. Hazánkban ilyen a nyugat-nílusi láz, amely embereket és lovakat is megbetegíthet. Embereknél általában enyhe influenzaszerű tünetekkel jár, de súlyos esetben – főleg időseknél – akár agyvelő- és agyhártyagyulladás is előfordulhat. Lovaknál a betegség lefolyása lehet egészen enyhe, de akár maradandó idegrendszeri tünetek is kialakulhatnak, viszont számukra létezik védőoltás. Ritkábban az usutu vírust is terjeszthetik a szúnyogok. A fertőzések nagy része tünetmentes, esetleg nagyon enyhe influenzaszerű tünetek jelentkezhetnek. Egyre gyakoribb a kutyáknál a szúnyogok által terjesztett bőr- és szívférgesség, amelyet embereknél Magyarországon még nem diagnosztizáltak.
Jobb a megelőzés
Mint minden kártevő esetében, a szúnyogoknál is jobb – lenne - a megelőzés. Ehhez többek között érdemes megkeresni és lefedni a kertben és a ház körül azokat a helyeket, ahol összegyűlhet az esővíz. A szakemberek azt ajánlják, az állatok itatóiban cseréljük naponta a vizet. A kerti tóban legyenek halak és békák, illetve levegőztetővel és szökőkúttal tegyük vonzóvá a szitakötők számára is, amelyek elpusztítják a szúnyogokat.
A szúnyogirtás hatásos módja a gyakori fűnyírás, a vérszívók ugyanis a hosszú füvet szeretik. Számos madárfaj, például a széncinege, a fecske és több vándorló énekesmadár is, szereti a szúnyogokat és a lárváikat is, ezért szereljünk az eresz alá műfecskefészket, és helyezzünk ki télire madáretetőket, amelyekkel oda tudjuk csalogatni a madarakat. A denevérek szúnyogokkal is táplálkoznak, ezért az odútelepítés is látványosan csökkenti a vérszívók populációját; minél több denevér repked az udvaron, annál kevesebb lesz a szúnyog körülöttünk.
Érdemes szúnyogriasztó növényeket ültetni: a bazsalikom, a rozmaring, a levendula, a macskamenta, az eukaliptusz, a zsálya és a citromfű is távol tartja a szúnyogokat. Ezeket a kertbe, de akár a balkonra is elültethetjük, ráadásul nemcsak hasznosak, hanem szépek is, illetve ételekhez vagy éppen gyógyteának is kiválóak.
A fizikai védelem, vagyis például az, ha a nyílászárókon van szúnyogháló a legegyszerűbb módja annak, hogy lakáson kívül tartsuk a vérszívókat. Beltéren kerüljük a vegyszeres elektromos szúnyogriasztókat, mert ezek mérgező anyagokat bocsátanak ki, és akár a háziállatoknak is árthatnak.
Használjunk természetes illóolajokat – citromot, eukaliptuszt, szegfűszeget, fodormentát, borsmentát, gerániumot – mécsesbe vagy párologtatóba. Alkalmazhatunk természetes anyagból készült füstölőket is, amelyek bel- és kültéren is elűzik a szúnyogokat. Kevésbé tömény, de hatékony megoldás lehet a szobákban elhelyezett, szegfűszegekkel teletűzdelt citrusféle, vagy akár egy félbevágott citrom, narancs is. Főzhetünk aromás gyógynövényekből – citromfűből, mentából – teát, amely csészékbe öntve, a lakás különböző pontjain elhelyezve szintén segít a vérszívók elleni harcban. Kipróbálhatjuk a gesztenye- és diólevélfőzetet is: a két fa leveléből készült lé egy lapos tálba téve szintén szúnyogriasztó hatású.
Házi szúnyogcsapdát barkácsolhatunk, ha egy pillepalack tetejét a harmadánál levágjuk, és az aljába meleg vízzel kevert cukrot és egy darab élesztőt teszünk, majd a palack levágott tetejét megfordítva helyezzük vissza. Az élesztő szén-dioxidot termel, ami odavonzza a szúnyogokat, beleszállnak a flakonba, de kijönni nem tudnak belőle. Kerti szúnyogűző gyertyát úgy készíthetünk, ha befőttesüvegbe citromot és lime-ot szeletelünk, ezekre friss bazsalikomot szórunk, majd felöntjük vízzel, csepegtethetünk bele 10–15 csepp citromfűolajat, majd tegyünk bele egy úszómécsest.
Szúnyogriasztó spray-t is készíthetünk citrom-, menta-, eukaliptusz-, levendula-, teafa-, szegfűszeg-, rozmaring- vagy kakukkfűolajból. Az illóolajokat vegyíthetjük vízzel vagy valamilyen bázisolajjal is. Keverhetünk krémet is: csepegtessük kókuszolajba illóolajat, majd hűvös helyen hagyjuk megszilárdulni a keveréket. A szúnyogriasztó krémtől ráadásul a bőrünk is puha lesz.
Enyhíthető a viszketés
Ha nem sikerül elkerülni a vérszívást, a csípés kellemetlenül viszkethet, az érzékenyebbeknél akár duzzanat és kiterjedt bőrpír is kialakulhat. A körömmel a csípésbe vájt iksz helyett kenjük be inkább aloe verával vagy tegyünk rá mézet, dörzsöljük be apróra vágott afrikai bazsalikommal vagy útifűvel, illetve egy zsebkendő segítségével almaecettel, de tehetünk rá pár csepp citromlevet, borsmentát, teafiltert vagy jeget. A vakarást mindenképpen próbáljuk elkerülni, mert kisebb sebek keletkezhetnek a bőrön, amelyeken keresztül különböző baktériumok juthatnak a szervezetbe, és a csípés felülfertőződhet.
