A világ társasjátékai is mérkőznek egymással évről évre, idén a Dragomino vitte a pálmát és nyerte el a nemzetközileg elismert német Spiel des Jahres (Az év játéka – a szerk.) díját az Év Gyerekjátéka kategóriában. Hogy mi a siker kulcsa, arra nincs biztos recept.
Összehangolt munka eredménye
Egy társasjáték születése hosszú és összetett szerzői folyamat eredménye – magyarázza Tóth Balázs, a Gémklub játékmestere. A kiadók vagy független szervezetek – a könyvipar mintájára – szerzőket (leginkább játékkészítőket) kérnek fel, hogy dolgozzanak ki egy koncepciót. Amit aztán a játék stílusához, hangulatához, célcsoportjához illeszkedő látványvilággal ruháznak fel a grafikusok. A befutott sikerszerzők saját ötlettel is előállhatnak, de létezik más módszer is az alkotói folyamat beindításához. A Board Game 12 például egy magyar kezdeményezés: adott témában (és eszközkészlettel) csapatok mérik össze tudásukat – azaz megmutatják, hogy 12 óra alatt milyen játékot képesek kitalálni.
A hazai társasjátékok többségének külföldi alapja/előképe van. A nagy cégek saját fejlesztőműhelyt üzemeltetnek, aztán más országok kiadói eldöntik – például a játékszabály alapján –, hogy megvásárolják-e az értékesítés jogát. A Gémklub csapata teszteléssel próbálja kiválasztani a hazai igényeknek leginkább megfelelő társasjátékokat.
Hazai játékszerzők piacképes ötleteivel is szívesen foglalkoznak, példa erre a nemrég megjelent Fröccs nevű kártyajáték, amit Hajnóczi Soma kétszeres világbajnok bűvész hozott el a társaságnak. (Neve hűen tükrözi lényegét: adott a szóda, a borfajta, keverés nincs, kiloccsantás van.) A Spicy is hazai szerző, Győri Zoltán játéka, amely azóta több külföldi országban is megjelent. (Ennek lényege, hogy egy nagymacskaklán tagjaként kell sikerre vergődni, blöffölni – és fűszeres falatokat fogyasztani.)
Tóth Balázs szerint nincs recept arra, mitől sikeres egy kreáció. Annyira gazdag lett a társasjátékok világa, hogy képtelenség előre megjósolni, befut-e egy ötlet vagy sem. Az sem jelent garanciát, ha az alkotás egy népszerű mese- vagy ifjúsági film alapján készült. Viszont a siker egyik biztos záloga a megjelenés. Viszonylag ritkán lesz népszerű egy visszafogott külsejű alkotás, fontos a pompás külső. És érdemes szem előtt tartani a célközönségre jellemző életkori sajátosságokat is.
Az is fogas kérdés, hogy éppen melyik a legnépszerűbb társasjáték, ez állandóan változik. Most talán intenzívebben érdeklődik a közönség a kommunikációs-parti játékok iránt, de jól sikerült családi stratégiai társasok is jelentek meg. Utóbbi egyáltalán nem magától értetődő: itt a gyerek és a felnőtt egyenrangú szereplő. Sőt, a gyerekek jó eséllyel le is győzik az idősebbeket. Gondoljunk csak a memóriajátékra. A kisebbek absztrakt memóriája általában sokkal erősebb a szüleikénél. Talán minden felnőtt vesztett már egy kisgyerekkel szemben memóriajátékban. A kicsik ebben szinte verhetetlenek, a felnőttek sokszor labdába sem rúgnak mellettük. Ilyen élmény érheti a szülőket egy könnyed stratégiai játék végén is.
A szakma is mérlegel
Egy-egy játék sikere azonban nemcsak a közönségen múlik. A Spiel des Jahrest, vagyis Az év játékát az adott évben német piacon megjelent társasjátok között választják ki. Ez most a legelfogadottabb nemzetközi minősítés, egy fajsúlyos szakértői díj – mesélte a játékmester.
A legjobbnak tartottak közül három kategóriában három-három játékot hirdetnek ki minden nyáron: egy családit, egy gyerekeknek, illetve egy gyakorlottabb játékosoknak szólót. A gyerek kategória már ismert, ebben győzött a Dragomino, a másik két kategóriában egyelőre csak a jelöltek publikusak, a nyertest később hozzák nyilvánosságra. (Egyébként a már említett Spicy nevű blöffölős társasjáték a jelöltek közé nem, de a figyelemre méltó, vagyis ajánlott játékok listájára felkerült.) A Dragomino egy nagyon okos, mégis nagyon egyszerű játék, a cél hatféle sárkány tojásának a megtalálása, akár 5 éves kortól is lehet játszani.
A Spiel des Jahres mellett a haza elismerése is fontos támpont, mesélte Tóth Balázs. A Magyar Társasjátékos Egyesület szakmai zsűrije 2010 óta minden évben jutalmazza a megjelent játékokat. A szervezet célja az, hogy felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt megmutassa, a társasjátékozás milyen hatékony és szórakoztató közösségi időtöltés. Tagjai úgy gondolják, ez a szórakozási forma ütőképes alternatíva a számítógépezés és a szellemileg ellustító tévézés uralta világban.
A játék és a hippokampusz
Páli Judit neuropszichológus, gyermekklinikus, pedagógiai szakpszichológus, játékszakértő állítja, hogy körülbelül a hatodik-hetedik életévre lesz az együttműködésnek komoly szerepe – amikor a gyerekek már nem nagyon szeretnek egyedül játszani, éretté válnak a társasjátékra. Grastyán Endre idegfiziológus, akadémikus iskolájából kerültek ki olyan tudósok, akik a mai napig keresik a hippokampusz szerepét a játékban, egyikük Buzsáki György.
Grastyán Endre egyik célja a hippokampusz – tulajdonképpen az agy szervere – összerendező szerepének kutatása volt. Kísérletei nyomán azt mondta: játék az, amit önként, örömmel vállalunk fel úgy, hogy akadályt állítunk magunk elé, amit végül leküzdünk.
Ez elvileg valóban minden játékra igaz. Voltak és vannak más játékelméletek, de a grastyáni mindegyiket összefoglalja. A játék a fejlődést hordozza magában. Változik, érik tőle a gyermek, az idegrendszer folyamatainak összerendeződéséről beszélhetünk. Olyan szabad gyakorlási tevékenységről van szó, amelynek nincs tétje. Ezért is más, mint a tanulás, de mindkettő alapja, hogy a fejlődéshez szükséges ideghálózatokat építik. A tanulási képesség a játékban érik iskolaérettséggé, például a figyelem, a monotóniatűrés, az emlékezet, a gondolkodás, a képzelet és minden más egyvelegeként, amit ma végrehajtó funkciókként tartunk számon.
Buzsáki György azt hangsúlyozza, hogy a holisztika szem előtt tartásával kell közelíteni. Ma már van egy széles körű konszenzus, miszerint a játék szabályozó funkció. Mondhatjuk, hogy gondolkodás-viselkedés szabályozó, ebben rejlik terápiás hatása is. A játék olyan kulturális funkció, amely nem veszti el a relevanciáját a felnőtteknél sem, ott erősödhet fel a felüdülést nyújtó hatása – tette hozzá a szakember.
Meg kell érni a társashoz
Csák Annamária gyermekpszichológus arról beszélt lapunknak, hogy a társasjáték fejleszti a logikai készséget, kialakítja, erősíti a szabálytudatot, a késleltetés képességét, a nyeréshez és a vesztéshez való viszonyulást. A felnőttek számára is közösségépítő hatása van, a helyzet kontrollált, de van tétje, és örömöt okoz. Gyerekkorban akkor érdemes elővenni az első társast, amikor a szabálytudat már kezd kialakulni a gyerekben. Ez egy elég változó, személyiségfüggő folyamat, de – mondta – általánosságban elmondható, hogy az óvoda nagycsoportja már jó időszak lehet.
Az iskolaérettség feltételezi a szabályok betartását, bár a veszítés tűrésével még ekkor is gondok lehetnek. Gyakori, hogy a szülők hagyják nyerni a gyereküket, hogy megelőzzék a sírást. Ez egyszer-kétszer még elfogadható, de ha a gyerek képtelen belenyugodni abba, hogy nem ő nyerte a játékot, az azt jelenti, hogy még nem elég érett a feladathoz. Olyan társast érdemes először elővenni, amiben kevés szabályt kell alkalmazni. A nagyobbak viszont egészen profik szoktak lenni, vannak, akik már külön szabályokat is hozzáadnak az eredetihez azért, hogy emeljék a téteket.
