A fogyatékossággal élő hallgatók aránya a hazai felsőoktatásban továbbra is 1 százalék alatt van – derül ki a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége friss felmérésből. A szervezet közölte, hogy ez messze alatta marad a népességaránynak, és jelzi, hogy társadalmi okok akadályozzák az érintettek diplomaszerzését. A problémák feltárása érdekében a MEOSZ 2020 végén kutatást végzett a mozgáskorlátozott fiatalok felsőoktatási részvételéről. Azt vizsgálták, hogy milyen tényezők akadályozzák őket abban, hogy főiskolai vagy egyetemi tanulmányokat folytassanak.
A MEOSZ kutatási beszámolója szerint továbbra is rossz az egyetemek akadálymentesítettsége, ezért sokszor gond az érintettek eljutása szemináriumokra, könyvtárba vagy éppen kötelező gyakorlati helyszínekre. A közösségi események akadálymentesítettsége is gyakran megoldatlan: hallgatói és hivatalos egyetemi rendezvények, kulturális események sem mindig történnek akadálymentes helyszínen.
Hasonlóan problémás a lakhatás: nagyon kevés a megfelelően akadálymentesített kollégiumi férőhely, és az egyetemek az akadálymentes albérletek/lakások elérésében sem nagyon tudnak segíteni.
Komoly gond a közlekedés is, mert sok egyetemi városban nem megfelelően akadálymentesített a tömegközlekedés.
Sok mozgáskorlátozott egyetemi hallgatónak ráadásul szüksége lenne személyi segítésre például közlekedésben, órai részvételben vagy otthoni tevékenységekben (öltözés, étkezés), ám ilyen segítséget az egyetemek csak nagyon korlátozottan tudnak adni. Ezért a több segítséget igénylő, súlyosabban mozgáskorlátozott hallgatók igényei nincsenek megoldva.
A MEOSZ-nak nyilatkozó egyetemi szakértők szerint a fogyatékossággal élő hallgatókat érő előítéletek egyre ritkábbak a hallgatótársak részéről, de az oktatók oldaláról olykor még mindig vannak negatív sztereotípiák, főleg tanulmányi kérdésekben.
