A munkadíjak és az egyes építőanyagok jelentős drágulása, valamint az alapanyag- és szakember-hiány miatt megnövekedett költségekre és hosszabb várakozási időre kell számítania annak, aki belevágna most otthona felújításába. Az ÚjHÁZ Centrum felmérése szerint a kivitelezők 63 százaléka csak 3-8 hónap múlva vállalja az egyes munkákat, miközben felük 11-30 százalékkal emelte árait. Az év elejétől elérhető otthonfelújítási támogatás eközben felpörgette a keresletet: az esetek több mint felében már nem építkezési, hanem felújítási megbízásokkal keresik meg a szakembereket. A felújításban gondolkodók tisztában vannak a kihívásokkal: 55 százalékuk azzal számol, hogy nagyobb lesz a végszámla, mint eredetileg tervezte, 51 százalékuk pedig azzal, hogy elhúzódnak a munkálatok. A megkérdezettek mintegy ötöde attól tart, hogy nem kapják meg az állami támogatást, míg hasonló arányban vélik azt, hogy nem találnak a kivitelezéshez szakembert.
A támogatás mértéke csak a költségek fele lehet, így a felmérés során a rendelkezésre álló önerőre is rákérdeztek. Ez átlagosan 1,5 millió forint, a megkérdezettek majdnem harmada ugyanakkor 200 ezer forintnál kevesebb saját tőkével vágna bele a munkálatokba. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy az a mintegy ezer család, amelynek április végéig jóváhagyták igényét, átlagosan mindössze 1,5 millió forintot kért. Rázsóné Szórády Csilla, az ÚjHÁZ Centrum vezérigazgatója szerint ugyanakkor a februártól elérhető kedvezményes felújítási hitel nyomán az igények összege várhatóan emelkedni fog.
A felmérésben megkérdezettek egyébként átlagosan 2,4 millió forintot költenének a felújításokra, és kevesebb, mint harmaduk tervezi 2-5 millió, illetve 5-10 millió forint körüli összeggel kimeríteni a maximális támogatási keretet (mivel a támogatás legfeljebb 3 millió forint és a teljes költség fele lehet, egy összességében 6 millió forintos munkálatnál lehet igénybe venni a teljes támogatást). A felújítók több mint fele festést vagy tapétázást tervez, de közel harmaduk burkolatot vagy nyílászárót cserélne, valamint szigetelne.
Az építőanyag-kereskedő hálózat a kivitelezőknél a munkadíjak változására is rákérdezett, a válaszok szerint pedig közel felük 11-30 százalékkal is emelte árait az idei év első négy hónapjában. Ötödük most is változatlan árakon dolgozik, 3 százalék viszont megduplázta munkadíjait. A felújítási költségek eközben az építőipari alapanyagok drágulása miatt is emelkednek. Mint arról többször beszámoltunk: az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének felmérése szerint az alapanyagok tavaly év vége óta átlagosan 15-20 százalékkal drágultak.
Ezzel kapcsolatban Rázsóné Szórády Csilla azt hangsúlyozta, hogy valóban vannak kiemelkedő mértékű áremelkedések, de nem minden termék ára ment fel drasztikusan. Az árakat pedig elsősorban a nemzetközi piac mozgatja. A fa drágulása mögött az áll, hogy a pandémia alatt leálltak a fűrésztelepek, a kanadai konfliktus miatt pedig az USA Európából vásárolt fát, és ez hiányhoz vezetett. A faanyagok drágulásának plafonját egyelőre nem látni, hiszen az erőforrások végesek – jegyezte meg.
A németországi BASF-gyár márciusi leégése szintén komoly rést ütött az alapanyagpiacon, ezt ráadásul nem is lehetett egyik napról a másikra pótolni. Ez és az Evergiven hajó megfeneklése a világ egyik legfontosabb hajózási útvonalán komoly nehézségeket okozott az ellátási láncon belül, emiatt megnövekedett a szállítási idő is. A kőzetgyapotra most 8-10, a tetőfedőanyagokra, tetőfóliára 4-10 hetet is várni kell. Ez utóbbi termék elől egyébként az egészségügy szívta el a védőruházatok és a maszkok gyártásához az alapanyagokat. A kereskedelmi konfliktusok miatt – például az USA és Kanada, Kína és Ausztrália között –, a fa mellett az acél ára is emelkedett, a pandémia pedig a konténerbérlés, a tengeri szállítás költségeit is megemelte. Az alapanyagpiacra a dollár és az euró árfolyamváltozásai is rányomják bélyegüket. A szállítmányozásban használt üzemanyagok révén a kőolaj, a cserepek, téglák kiégetése révén pedig a földgáz árának növekedése is emeli az árakat.
Eközben egész Európában zajlanak az energiahatékonyság növelését célzó programok. Az EU célja, hogy 2030-ra 35 millió lakóépületet újítsanak fel. Ebben a helyzetben indította útjára a magyar kormány is az otthonfelújítási támogatást, ami erőteljesen megnövelte az építőanyagok iránti keresletet. Kérdésünkre, hogy mennyire viszi el a drágulás a támogatás összegét, Rázsóné Szórády Csilla azt mondta: attól függ, hogy milyen felújításról van szó, hiszen nem minden termék drágul ugyanolyan mértékben. Arra is kitért, hogy a polisztirol esetében már némi árcsökkenés is tapasztalható. Ha pedig valamilyen termék esetében hosszú távon megmarad az alapanyaghiány, akkor jó eséllyel a technológia változik majd, például egy másfajta csemperagasztót fognak majd használni.
