beruházás;BMW;

- Föld alatt építkezik a BMW

2025-re csúszhat a debreceni BMW gyár átadása, részben a koronavírus járvány okozta korlátozások miatt, addig pedig a város csak reménykedhet a több ezer új munkahelyben.

Csúszik és drágul is a debreceni BMW gyár építése, de a helyiek továbbra is abban reménykednek, hogy egyszer végül mégiscsak elkészül a gigaberuházás, amitől a város több ezer új munkahelyet remél. Az aggodalmakat erősíti, hogy hiába pásztázzák az érdeklődők látcsövekkel messziről a gyár számára a kismacsi városrész mellett kialakított több száz hektáros földterületet, ott még szinte semmi nem emelkedik ki a föld felszínéből. Sokan viszont még emlékeznek az első beruházási és kivitelezési dátumokra, amelyeket annak idején a Népszava is megírt: 2018 októberében, az üzem alapításával kapcsolatos szerződések ünnepélyes aláírásakor még arról volt szó, hogy a kivitelezés 2019 őszén indul, addigra pedig már ki kellett volna épülnie az infrastruktúrának, a korszerűsített konténerterminálnak, a villamosított vasútvonalnak és az új telekommunikációs központoknak.

Ehhez képest Debrecen városa eddig még csak a földmunkálatokkal, a terület úthálózatának, közműveinek, energiaellátásának, valamint az esővíz elvezetésének kiépítésével készült el.

- Jelenleg folyik - többek között - a vízellátás és a földalatti csővezetékrendszer kiépítése, s a gyárterülethez kapcsolódó útszakaszok és kereszteződések kialakítása – tudta meg lapunk Salgó Andrástól, a BMW Magyarország vállalati kommunikációs vezetőjétől. Hozzátette: a mostani időszakban több mint húsz helyi munkatárs van a BMW debreceni csapatában az építési csapatban, a HR-en és a pénzügyi részlegen, rajtuk kívül külföldi kollégák is részt vesznek a debreceni projektben. Egy-egy pozícióra most is zajlik toborzás, ez a későbbiekben fokozatosan bővül – fogalmazott. Arra a kérdésünkre, hogy mi az aktuális céldátum a gyár átadására, diplomatikusan azt mondta: „ahogy korábban Oliver Zipse-től, a BMW AG Igazgatótanácsának elnökétől is elhangzott, az évtized közepétől egy vadonatúj elektromos autó-architektúra gyártásával indul majd a BMW Group debreceni üzeme. A beruházás további híreiről az elkövetkezendő hónapokban adunk tájékoztatást.”

Debrecenben felröppent a hír, hogy a BMW újabb területeket vásárolt, ezt azonban Salgó András cáfolta. A félreértésre az adhatott okot, hogy az uniós közbeszerzési értesítőben idén május végén megjelent egy szerződésmódosítás – ezt a napi.hu szúrta ki –, amely szerint a gyár területén az elektromos hálózati rendszer kiépítésére az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. által még 2019-ben elnyert tender 1 milliárd 569 millió forintos összegét további 165 millió forinttal megemelték. Erre a városháza indoklása szerint azért volt szükség, mert a szerződés megkötésekor előre nem látható befektetői igények miatt az egyes villamosenergia vételezési pontok helyét módosították, s a korábbi egy villamosenergia vételi pont helyett 6 új csatlakozás lesz a száz hektáros fejlesztési területen. Ez a száz hektár azonban nem új elemként került a beruházásba: a debreceni önkormányzat már első körben egy ötszáz hektáros ipari övezet kialakítását tűzte ki célul, amelyből 400 hektár a BMW területe, a többit pedig más, de főként az autógyárhoz köthető beszállítói cégeknek szánták. Az eredeti koncepcióval szemben, miszerint hét darab 10–20 hektáros területet alakítanának itt ki a részben a BMW-hez köthető beszállítóknak, tavaly szeptemberre kiderült, hogy kisebb, többségében 2–4 hektáros területek iránt érdeklődnek a potenciális befektetők. Emiatt megváltozott a területek kialakításának koncepciója, és a több, kisebb területen több csatlakozási pontra lesz majd szükség – indokolta a városháza a megdrágult szerződést.

Hiányoznak a „BMW-s” diákok az elitiskolábólRészben a BMW leendő külföldi vezetőinek gyerekeire alapozva hozták létre két évvel ezelőtt csaknem 3,5 milliárd forintnyi közpénzből a Debreceni Nemzetközi Iskolát, azaz az International School of Debrecent. Miként korábban lapunk az elsők között megírta, a diákoktól évfolyamtól függően 2-3 millió forintos évi tandíjat kérő intézmény fenntartása akkor lenne gazdaságos, ha legalább 300 tanuló járna ide, addig viszont Debrecen önkormányzata jelentős, évi több száz milliós támogatással segíti ki az intézményt. Beszámoltunk a magániskola „ösztöndíj-programjáról is: ennek kapcsán több ellenzéki képviselő is kifogásolta, hogy az összlétszámhoz képest elenyésző a a szegény, de tehetséges diákok támogatására szánt keret. A 24.hu legfrissebb információi szerint az eddig eltelt két tanév során mindössze négy tanuló kapott önkormányzati ösztöndíjat az elitintézményben, ahová tizenegy évfolyamon összesen 129 diák járt, a következő tanévben pedig újabb négy ösztöndíjas tanuló csatlakozhat csupán az iskolához, amely az idei évben csaknem egymilliárdos kiadással számol, s ebből 408 milliót fenntartói és egyéb támogatásból fedezne.

Az ellenzéki parlamenti képviselő módosító javaslatok benyújtására ösztökélné az igazságügyi minisztert.