;

Szépművészeti Múzeum;

- Vászon helyett papírra

A Szépművészeti Múzeum Leonardótól Miróig című kiállítása kellően bizonyítja, hogy a festőnagyságok rajzban is kiválóak voltak.

Rubens, Schiele, Picasso, da Vinci és még számos nagymester rajzait mutatja be a Szépművészeti Múzeum legújabb kiállítása, mely a Grafikai Gyűjtemény százötven éves jubileuma előtt tiszteleg. A Leonardótól Miróig – Papír/Forma című tárlat mellett ráadásul egy 536 oldalas és több mint ötszáz képet tartalmazó album is készült, mely a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeinek rajzait és grafikáit tárja elénk.

A kollekció története egészen a XVIII. század második feléig nyúlik vissza, amikor az Esterházy hercegi család létrehozta a gyűjteményét, melynek lényegi részét képezte Esterházy II. Miklós által gyűjtött papírmunkák összessége. A kollekciót a kiegyezést követően, 1871-ben megvásárolta az állam, az elmúlt százötven évben pedig tovább bővült vásárlások és adományok révén.

A jelen kiállítás noha a gyűjteménynek csak egy töredékét prezentálja, mégis teljes körűnek mondható, hiszen a középkortól egészen napjainkig mutatja be a rajzok és grafikák történetét. És teszi mindezt konzekvensen, a rajztörténet mellett ugyanis a technikai részletekre is kitér, miközben az egyes alkotók életébe is betekintést nyújt.

A képek érzékeny vonalvezetése lenyűgözi a látogatót. Bár nehéz válogatni, a tárlat első harmadában leginkább Dürer Melencolia I. című rézmetszete, a Raffaello-tanítvány Perino del Vaga erőteljes Szent György és a sárkány című képe, valamint Raffaello Betlehemi gyermekgyilkosság munkája emelkedik ki. A kiállítás egy idő után azonban csak nagy neveket mutat be: sorra jönnek da Vinci, Rubens, Rembrandt, Goya, Delacroix, Schiele és van Gogh művei, de még a neves írótól, Victor Hugótól is látunk egy várkastélyt ábrázoló képet. Mellettük a magyar alkotók is helyet kapnak, akiknek a külföldi helyszíneket idéző munkái, úgymint Munkácsy Mihály Karlsbadi fasor, Barabás Miklós Velence alkonyatkor, Ferenczy Károly Nápolyi emlék vagy Rippl-Rónai József Moulin Rouge című képe szintén nagyfokú érzékenységről tanúskodnak.

A tárlat utolsó része a XX. századi és kortárs művekre koncentrál, melyek az elmúlt bő száz év változatos stílusait mutatják be. Kurt Schwitters kollázsán például szövegrészek, feliratok, számok egyesülnek, Vajda Lajos Toronytányéros csendélet című temperarajza szentendrei motívumokból épül fel, míg a katalán Jaume Plensa széles Noktürn I. című alkotása hangjegyekből formált alakjai saját magányukba zárkóznak be. Hogy egy papírmunka bármit ábrázolhat, remekül bizonyítja a tárlat utolsó műve. A geometrikus absztrakt műveiről ismert Mauer Dóra a 13 nyom című digitális fotósorozatán ugyanis tizenhárom fekete-fehér képen keresztül örökítette meg a reggeli felkeléseinek nyomait egy matracon. Ahogy a művész írja: „Ezek a lepedővonalak, a gyűrődésnyomok, a testmozgás nyomai szintén rajzok”.

Akinek a kiállítás után még hiányérzete lenne, az a múzeum shopban megvásárolhatja a jubileumra kiadott Papír/Forma katalógusát, melyben a gyűjtemény története mellett szerepelnek sokak között Leonardo és Raffaello rajzai, Dürer rézmetszetei, Rembrandt életképei, századfordulós litográfiák, Rippl-Rónai színpompás akvarelljei, valamint számos absztrakt alkotás, köztük Victor Vasarely, Bak Imre, Birkás Ákos, Frank Stella és Georg Baselitz képei. Van miből válogatni.   

Infó:

Szépművészeti Múzeum

Leonardótól Miróig – Papír/Forma:

százötven éve rajzok és grafikák bűvöletében

Nyitva augusztus 15-ig 

Összességében el lehet mondani, hogy a Halálos iramban 9 kétbites cselekményű és pózokkal teli semmi.