Városi autópályából zöld, élhető, ugyanakkor pezsgő városi tengellyé alakítaná a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat a Nagykörutat. A tervezési folyamat már tavaly elindult. Elsőként a városlakók többsége számára elfogadható célt szerették volna meghatározni.
„Ez nagyon fontos lépés. Ha sikerül megegyezni a távlati célban, akkor a megvalósítás idején sokkal könnyebb kompromisszumos megoldásokat találni” – hangsúlyozta Balogh Samu várostervező, a főpolgármester kabinetfőnöke a Nagykörútról szóló ötletpályázatról, illetve a Nagykörút jövőképéről és újratervezéséről szóló mai városházi háttérbeszélgetésen.
A közös jövőkép kialakítását egy kérdőíves kutatással kezdték, amelyen több mint 4000 budapesti mondta el, hogy milyennek szeretné látni a a Nagykörutat az elkövetkező évtizedekben. A válaszokból egy jelenleginél jóval zöldebb, nagyobb presztízsű, minőségi kereskedelmi és vendéglátós szolgáltatásokat felvonultató főút képe rajzolódott ki.
A fentiek alapján négy fejlesztési irányt határoztak meg. A zöldítés elsősorban fasorokat jelent, hiszen park aligha alakítható ki itt. A közlekedés átalakításában a fő irány a fenntarthatóság, így a villamosok mindenképpen maradnak, ahogy a kerékpársávok is. További forgalomcsillapításra azonban már nincs lehetőség, hiszen már a biciklisávok kialakítása miatt is nagy volt a zúgolódás, így a szűkületekben kompromisszumokat kellett kötni. Balogh Samu szerint a biciklisávok felszámolásával sem lehetne érdemben bővíteni a közúti kapacitásokat.
A kabinetvezető szerint fontos lenne bővíteni a körúton megjelenő szolgáltatások körét, hogy valamelyest eltávolodjanak a jelenlegi itató-jellegű kocsmavilágtól. Fontosnak tartják a határoló házfalak építészeti minőségének megőrzését, ám ehhez jelentős összegű forrásokat kellene bevonni.
Az Otthon Budapesten integrált tervezési stratégiában több átalakítási scenáriót is meghatároztak, ezek közül a legdrágább változat megvalósítása 20 milliárd forintba kerülne. Ennek persze a többszörösét is el lehetne költeni a körútra egy szegélytől-szegélyig tartó felújítás esetén, de ez az összeg arra már elegendő lehet, hogy érzékelhető, látványos változásokat indítsanak el.
A főváros egyébként az uniós helyreállítási alapból is megpróbált forrást szerezni a Nagykörút újjászületésére, de a kormány nem volt ebben partner – tette hozzá Balogh Samu, aki szerint ha valami csoda folytán mégis kerülne erre pénz, akkor 2024-re elkészíthetőek az építészeti tervek, a megvalósítás azonban akkor is a következő ciklusra marad.
De addig is haladnak tovább. A következő napokban ötletpályázatot hirdetnek, amely megnyitja a teret a tervezők, szakemberek, laikusok és civil szervezetek előtt. Mindenféle megkötés nélkül várják az ötleteket, javaslatokat a Nagykörút megújítására. A pályázat augusztus 3-án zárul, a beérkezett elképzeléseket egy fővárosi szakemberekből, valamint Ongjerth Richárd, urbanista, Kádár Bálint KÉK elnök valamint Nagy Elek BKIK elnök alkotta zsűri véleményezi majd Erő Zoltán, Budapest főépítészének vezetésével. A legjobb pályaművek elkészítői között 700 ezer forintot osztanak szét.
Ezenfelül a szíveket is megmozgatnák ezen a nyáron. Egy másik pályázat keretében ugyanis Nagykörúthoz kapcsolódó emlékeket és történeteket gyűjtenek. Balogh Samu bízik benne, hogy a Nagykörút megújítása lesz a következő évtized meghatározó projektje, ami aligha meglepő, hiszen az Andrássy út mellett ez Budapest legtekintélyesebb, legtöbb fejlesztési lehetőséget hordozó főútja.
Az üres üzletek újranyitására azonban egyelőre nem hirdetnek bérlőkereső pályázatokat, mint ahogy azt például a Nagykörút megújításával párhuzamosan elindított Margit negyed keretében teszi a II. kerület. De az ott szerzett tapasztalatokat be kívánják építeni a Nagykörút újratervezésekor – válaszolta a Népszava kérdésre Karácsony Gergely kabinetfőnöke.
