Szlovákia a Nyugat értékrendjéhez igazodik, miközben hazánk más úton jár - erre, a két ország között évek óta érzékelhető törésvonalra is rávilágított a Pozsonyban zajló Globsec biztonsági konferencia. A háromnapos rendezvény alaphangját már Zuzana Caputová szlovák államfő megadta keddi nyitóbeszédében, melyben a szabályokon alapuló világrend jelentőségét hangoztatta. Arra figyelmeztett, hogy a nemzetközi normák megszegésére mindenkire nézve veszélyt jelent. Példaként említette a belarusz rezsim gépeltérítési akcióját, amely Raman Prataszevics újságíró foglyul ejtésére irányult, de az uniós állampolgárok is elszenvedői voltak. Caputova úgy vélte: az ilyen szabálysértéseknek politikai és gazdasági következményekkel kell járniuk. Már ez is jelentősen eltér az Orbán-kormány által képviselt, szinte kizárólag a gazdasági együttműködésre alapozó diplomácia-szemlélettől, ám a magyar-szlovák nézetkülönbségek igazán a Visegrádi Négyek külügyminisztereinek tegnapi panelbeszélgetésén domborodtak ki.
Az eseményen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter újfent szóvá tette az uniós vakcinabeszerzés viszonylagos lassúságát, ám szlovák kollégája, Ivan Korcok védelmébe vette az EU-t. Úgy fogalmazott: nem gondolná, hogy Szlovákia felkészültebb lett volna az Uniónál a hivatalosan engedélyezett oltóanyagokat beszerzésében. Rámutatott, hogy Magyarország is csupán nem regisztrált szérumokból volt képes saját készletekhez hozzájutni.
A két tárcavezető később is összekülönbözött a témában, bár heves szócsata helyett kifejezetten baráti hangulatban fejtették ki egyet nem értésüket. A szlovák külügyminiszter arra kérte beszélgetőpartnereit, mondjanak egy konkrét esetet, amikor az EU meggátolta a tagállami kormányok fellépését. Szijjártó készséggel jelentkezett, a keleti vakcinabeszerzéssel kapcsolatos uniós bírálatokat említette, bár arra nem tért ki, hogy ez miben jelentett akadályt hazánk számára. Korcok erre megjegyezte, hogy az Orbán-kormány közösen elfogadott szabályokat szegett meg, mert külön vásárolt meg oltóanyagokat. A magyar külügyminiszter azzal replikázott, hogy Szlovákia is vásárolt keletről, és felidézte: ő személyesen is közreműködött abban, hogy a pozsonyi kormány hozzájusson az orosz Szputnyik V-hez. Korcok ugyanakkor hangsúlyozta: először az Orbán-kormány szegte meg a szabályokat, hozzátéve, hogy nem vitatja el a magyar kabinet ehhez való jogát.
A szűk egyórás beszélgetésen a közönség egyetlen kérdést tehetett fel. Amanda Coakley újságíró, a bécsi IMW ösztöndíjasa azt firtatta, hogy lehet-e az EU a világjárvány utáni új korszak győztese, amikor egyes tagállamok aláássák az uniós jogszabályokat vagy vétenek a közösség alapértékei, például a sajtószabadság ellen. Szijjártó felháborodottan kikérte a kérdés általános mivoltát, majd rögtön védelmébe vette a magyar és a lengyel kormány magatartását. Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter is csatlakozott hozzá a kimondatlan kritika elutasításában. Mindkét tárcavezető a szavazóktól kapott demokratikus felhatalmazásra hivatkozva tiszteletet követelt saját kormányának. A cseh és a szlovák külügyminiszter már nem tudott reagálni a kérdésre, Korcoknak mindössze arra maradt csak ideje, hogy a panel zárásaként rövid kortesbeszédet tartson az Európai Unió mellett. Ebben elismerte, hogy az európai projekt messze nem tökéletes, ám – mint mondta – az EU nem is problémaforrás. A szlovák külügyminiszter elítélte, hogy az utóbbi időben felerősödtek az Uniót szidalmazó hangok Közép-Európában. Sajnos a moderátor ekkor véget vetett a beszélgetésnek, így Szijjártó Péternek nem volt lehetősége kifejteni gondolatait a témában.
