Egyre feszültebb a Vatikán és az amerikai püspöki kar konzervatív szárnya közötti viszony, miután egyes püspökök Joe Biden elnöki beiktatása folyamatosan napirenden tartják a témát, hogy meg kell tagadni a szentáldozást azoktól a politikusoktól, akik támogatják az abortuszhoz való jogot. A Szentszék erélyesen figyelmeztette is a konzervatív főpapokat, hagyjanak fel ezekkel a törekvéseikkel, de az amerikai konzervatív főpapok rá sem hederítenek a Vatikánra.
Bár John F. Kennedy óta Biden az első katolikus vallású amerikai elnök, a főpapok körében nem egyöntetű a lelkesedés iránta. Donald Trump politikáját ugyan nem éppen az evangéliumok szellemisége hatotta át, az ultrakonzervatívoknak mégis tetszett, amit csinál. Igaz, a püspöki kart Trump alatt is rendkívüli megosztottság jellemezte és ezt tapasztalhatjuk most is. Májusban jelentették be, hogy a püspöki konferencia júniusi ülésszakán kíván egy olyan dokumentumot megszavazni, amely arról szól, járulhatnak-e szentáldozáshoz a politikusok, ha támogatják az abortuszt. Több püspök ugyan nem támogatja a kezdeményezést, de lehet, hogy ők vannak kisebbségben.
A Vatikán azonban a tervek közzététele után rögtön meg akarta akadályozni ezt a lépést. A teológiai kérdésekben illetékes Hittani Kongregáció prefektusa, Luis Ladaria az Amerikai Katolikus Püspöki Konferencia elnökének, José Gomez érseknek írt levelében a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta, egyrészt a püspöki konferencián belül, másrészt a katolikus politikusokkal, akik nem értenek egyet az egyház tanításával olyan kérdésekben, mint az abortusz. Ha a püspökök mégis úgy döntenének, hogy egy dokumentumban szabályoznák, ki járulhat szentáldozáshoz és ki nem, hangzott Ladaria levele, akkor ebben a kérdésben egyértelmű konszenzusra lenne szükség közöttük.
Az utóbbi időben a konzervatív amerikai püspökök körében felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint hatalmi szóval kellene megakadályozni az egyház tanítását nem osztó politikusok szentáldozását. Joseph Naumann, Kansas City érseke és a püspöki kar életvédő bizottságának elnöke például "súlyos erkölcsi rossznak" nevezte, hogy a Bidenhez hasonló katolikusok „az abortusz mellett érvelnek”. Mint fogalmazott, egyértelműen és nyilvánosan kell „megdorgálni” Bident a kérdésben, mert „zavart okoz” a hívek körében.
Salvatore Cordileone, San Francisco érseke is egyetértett ezzel. A főpap egyházmegyéjéhez tartozik az abortuszhoz való jog elkötelezett támogatója, az amerikai képviselőház elnöke, Nancy Pelosi. Cordileone körlevelében azt írta, egyes esetekben a pap számára „nem marad más lehetőség”, ideiglenesen ki kell zárni az Úrvacsorából az abortuszt támogatókat, mivel a művi terhességmegszakítás nagyon súlyos bűn. Hetekkel korábban a Kúria konzervatív amerikai bíborosa, a Ferenc pápa nagy ellenlábasaként és ultrakonzervatív bírálójaként ismert Raymond Leo Burke szintén "a bűnelkövetés különösen súlyos formájáról" beszélt egy a honlapján megjelent hosszú bejegyzésében, ezért hibának minősítette, amikor olyasvalaki áldozhat, aki "az erkölcsi törvényt a legalapvetőbb elveiben sérti meg. Az a katolikus, aki nyilvánosan és kitartóan szembeszáll a hit és erkölcs igazságával, nem járulhat a szentáldozáshoz" – fejtette ki Burke.
Joe Biden politikai pályafutása során többször is hangsúlyozta, elfogadja a katolikus egyház tanítását, miszerint az emberi élet a fogantatás pillanatában kezdődik. Politikusként azonban elkötelezett a liberális abortusztörvények mellett. Jose Gomez január 20-án, Biden rögtön beiktatásának napján bírálta az új elnök abortuszpolitikáját. Bár a lehetséges együttműködés területeit is megemlítette, hangsúlyozta, az élet védelme továbbra is az első számú prioritás marad. Ladaria bíboros levelében azonban kétségbe vonta ezt az álláspontot, mondván, "félrevezető" lenne, ha az amerikai püspökök dokumentuma "azt a benyomást keltené, miszerint az abortusz és az eutanázia az egyetlen olyan súlyos kérdése a katolikus erkölcsi és társadalmi tanításnak, amely teljes felelősségvállalást igényel a katolikusok részéről".
Ferenc pápa a napokban úgy fogalmazott, a szentáldozás nem egyfajta kiváltság, „nem a szentek jutalma, hanem a bűnösök kenyere”. Amennyiben a katolikus püspöki konferencia ennek ellenére is elfogadná az állásfoglalást, akkor az nyílt szakítást jelentene a Vatikánnal. Vélekedések szerint egy ilyen lépés mögött politikai szádékok húzódhatnak, mondhatni az ultrakonzervatív amerikai püspökök két legyet ütnének egy csapásra. Joe Biden mellett ugyanis Ferenc pápát is meg akarnák gyengíteni. Az egyházfő ugyan keményen ellenzi az abortuszt, de ez még nem jelenti azt, hogy a kérdésben liberálisabb főpapok megbüntetését pártfogolná.
Az áldozás kérdésére Andrew Bates, a Fehér Ház szóvivője azt mondta: "Ahogy az amerikaiak jól tudják, az elnök erős hitű ember".
Joe Biden személyes hite
Az amerikai elnök politikáját a vallásához köthető erkölcsi felfogása, ír gyökerei határozzák meg. Nézeteit a „két János”, a II. vatikáni zsinat elindítója, XXIII. János és John F. Kennedy tettek határozták meg. Utóbbinak köszönhetően a katolikusok először érezték úgy, megtalálták a helyüket az amerikai politikában. XXIII. János pedig nyitottságával további önbizalmat kölcsönzött nekik. Nagy hatást gyakorolt Bidenre János pápa Pacem in Terris enciklikája, amit nem csak a katolikusoknak, hanem minden jóakaratú embernek címzett arra ösztökélve a világ nemzeteit, törekedjenek a kölcsönös megbocsátásra, a békére. Biden pályafutása során is rendre azt hirdette: a hit segíthet a politikában, a katolicizmus pedig egy igazságosabb társadalom felépítésében. Egy alkalommal például imát kezdeményezett a rasszizmus ellen.
Hogy mennyire fontosnak Biden tartja a vallását, az 2007-ben megjelent, „Promises to Keep” című életrajzából is kiderült. Ebben kifejtette, a vallás gyakorlása nem csak a miselátogatást jelenti. Azon katolikusok közé tartozik, akik támogatják a változásokat a katolikus egyházban is, miközben hű akar maradni gyökerekhez. Az egyház tanításának megfelelően azt vallja, a társadalmat, gazdaságot, politikát csak úgy érdemes építeni, ha tiszteletben tartják az emberi méltóságot. Fontosnak tartja a szolidaritást, a humanizmust, miközben igazi globalista.
Sok tekintetben közel áll Ferenc pápához. Biden nem is rejtette véka alá a Ferenc pápa iránt érzett csodálatát, miközben az amerikai ultrakonzervatívok épp az egyházfő legnagyobb ellenfeleinek tekinthetőek. Jellemző, hogy a november 3-án megrendezett elnökválasztás előtt egy héttel a pápa új, „Mindnyájan testvérek” kezdetű enciklikájából idézett, amelyben Ferenc elítélte a populizmust.
John Allen, az amerikai katolikus Crux című lap szerkesztője írta, olyan szoros és közös elismerésen és megbecsülésen alapuló a kapcsolat a pápa és Joe Biden között, mint egykor Ronald Reagan és II. János Pál között volt. Biden osztja a pápának azt a véleményét, miszerint a nacionalista populisták komoly károkat okozhatnak a világnak – tette hozzá Allen.
Biden egyébként a pápák közül II. János Pállal is találkozott, még 1980-ban, fiatal szenátorként. Akkoriban sokaknak feltűnt, hogy a lengyel származású egyházfő hosszú, 45 percig tartó magánkihallgatáson fogadta amerikai vendégét.
Bár az amerikai püspökök között az ultrakonzervatívok a hangadóbbak, akadnak, akik Biden politikáját támogatják. Azokról a főpapokról van szó, akik közel állnak Ferenc pápához. Közéjük tartozik Blase Cupich chicagói érdek, Joseph Tobin newarki, illetve Wilton Gregory washingtoni egyházmegyei vezető.
