ENSZ;Kúria;Varga Zs. András;

- Szijjártó az ENSZ különleges előadóját is ledorongolta a Kúria elnökének kinevezése kapcsán

Diego García-Sayán, az ENSZ bírák és ügyvédek függetlenségével foglalkozó különleges előadója nyilvános közleményben vonta kérdőre a magyar kormányt és az Országgyűlést Varga Zs. András kúriai elnökké választása miatt.

A bírói függetlenséget korlátozó lépésként értékelte Varga Zs. András kúriai elnökké választását az ENSZ bírák és ügyvédek függetlenségével foglalkozó különleges előadója, Diego García-Sayán, de Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kioktatta őt – írja a Magyar Helsinki Bizottság honlapján.

Diego García-Sayán, az ENSZ bírák és ügyvédek függetlenségével foglalkozó különleges előadója nyilvános közleményben vonta kérdőre a magyar kormányt és az Országgyűlést Varga Zs. András kúriai elnökké választása miatt. García-Sayán – aki maga is a bíró volt – az Országos Bírói Tanács (OBT) által megfogalmazott aggályokat idézve felhívta a figyelmet arra, hogy Varga Zs. András a megválasztását megelőzően nem dolgozott bíróként és nem szerzett tárgyalótermi tapasztalatot. Megítélése szerint különös aggodalomra ad okot, hogy a Kúria új elnökét a bírák önigazgatási szervének egyértelmű tiltakozása ellenére választották meg:

„Az a döntés, hogy figyelmen kívül hagyják az OBT elutasító véleményét, a kormánytöbbség politikai nyilatkozataként értékelendő, amely magára nézve nem tekinti kötelezőnek a bírói függetlenség tiszteletben tartását azáltal, hogy elfogadja, vagy legalább figyelembe veszi a bíróságok és a bírák függetlensége felett őrködő alkotmányos testület véleményét”– írta.

Megjegyezte azt is, hogy a Varga Zs. András megválasztása előtti évben a jogszabályok jelentősen bővítették a Kúria elnökének jogkörét.

„Összességében úgy tűnik, hogy ezeknek az intézkedéseknek a legfőbb hatása – ha nem a legfőbb célja – a bírói függetlenség alkotmányosan védett elvének korlátozása annak érdekében, hogy a törvényhozó és a kormányzó hatalom számára lehetővé váljon a bíróságok igazgatásának befolyásolása. Ennek eredményeként a bíróságok függetlensége, az intézményi fékek és ellensúlyok rendszere veszélyben forog Magyarországon, ahogyan azt több nemzetközi és regionális testület, az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága, a Velencei Bizottság, az Európa Tanács emberi jogi biztosa és az Európai Bizottság is megjegyezte”– jelentette ki.

Az ENSZ ügyvédek és bíróságok függetlenségével foglalkozó különleges előadója 60 napos határidővel felszólította a magyar kormányt, hogy tisztázza a Kúria elnökének megválasztását lehetővé tevő jogszabály-módosítások mögött meghúzódó indokokat és hogy azok hogyan egyeztethetőek össze a bíróságok függetlenségével és a hatalmi ágak szétválasztásának elvével. Kérte, hogy tisztázzák, hogyan egyeztethető össze a bíróságok függetlenségével az Országos Bírói Tanács mint a bírói önigazgatás szerve véleményének teljes figyelmen kívül hagyása. Magyarázatot kért arról is, hogy a jogkörök bővítése hogyan egyeztethető össze a bírák függetlenségének követelményével. 

A Helsinki Bizottság azt írja, hogy Szijjártó Péter néhány soros, rendkívül goromba válaszlevelet küldött az ENSZ különleges előadójának, és egyetlen kérdést sem válaszolt meg. Nem indokolta meg sem a jogszabály-módosításokat, sem azt, hogy miért hagyták figyelmen kívül az OBT véleményét.

„A magyar kormánynak egyetlen bíró politikai preferenciájával kapcsolatban sincs információja. Önnek hogyan lehet erre vonatkozó információja, milyen forrásból? Ez elképesztő, és komoly aggályokat vet fel az Ön rendkívül fontos különleges előadói tisztségével és jogkörével kapcsolatban”– állapította meg a miniszter.

Ez a megjegyzése azért is érdekes, mivel Diego García-Sayán nem állította, hogy Varga Zs. András kinevezése mögött politikai megfontolások húzódnak.

Varga Zs. András kinevezésével ebben a cikkünkben foglalkoztunk.

Pontosabban az általa vezetett, édesapja nevét viselő tudásközpontnak. Amely eddig több mint 4 milliárd forint állami támogatáshoz jutott, de a közpénzt viszonylag nagyvonalúan kezelte.