Visszautasította a NATO-csúcstalálkozóról kiadott közleményben foglalt, Kínáról szóló kijelentéseket a távol-keleti ország. A Mennyei Birodalom Európai Uniónál állomásozó missziója közleményben deklarálta: nem fogja ölbe tett kézzel nézni, hogy mások rendszerszintű kihívásként állítsák be.
Az észak-atlanti szervezet tagállamainak vezetői hétfői közös nyilatkozatukban azt írták, hogy Kína céljai és határozott magatartása "rendszerszintű kihívást jelent a szabályokon alapuló nemzetközi rendre, valamint a szövetség biztonságával összefüggő területekre". Amiatt is bírálták Pekinget, hogy gyors ütemben bővíti nukleáris erejét, továbbá hadseregének korszerűsítése nem átlátható.
Az ázsiai világhatalom szerint ezek a kijelentések becsmérlőek Kína békés fejlődésére nézve. Továbbá a kínai interpretációban a NATO rosszul mérte fel a nemzetközi helyzetet és saját szerepét, és az észak-atlanti szervezet vezetőinek hidegháborús a mentalitása.
A közlemény szerint Kína mindig is védekező jellegű nemzeti védelmi politikát folytatott, hadseregének modernizációját pedig jogszerű, nyílt és átlátható módon végzi. Kiemelték: 2021-ben Kína védelmi költségvetése 1350 milliárd jüan (209 milliárd dollár), az ország GDP-jének 1,3 százaléka. A 30 NATO-tagország közös védelmi költségvetése ennek az 5,6-szerese, 1170 milliárd dollár, ami a világ teljes katonai célokra fordított költségvetésének több mint felét teszi ki.
Hasonlóan utasították el a nukleáris erő bővítésével kapcsolatos bírálatot is, hangsúlyozva: a NATO-tagállamok nukleáris robbanófejeinek száma csaknem hússzorosa Kína készletének.
A kínai EU-misszió aláhúzta: Peking a jövőben változatlanul határozottan megvédi szuverenitását és fejlődési érdekeit, és figyelemmel kíséri a NATO Kínával szembeni stratégiai módosításait és politikáját. A közleményben továbbá arra szólították fel a szövetséget, hogy racionálisan ítélje meg Kína fejlődését, és hagyjon fel a "kínai fenyegetést" sulykoló elméletek népszerűsítésével.
