Oroszország és Kína veszélybe sodorja a közös szabályrendszeren nyugvó nemzetközi rendet és fenyegetést jelent a szervezet számára fontos térségekre — magyarázta a csúcs után tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, hogy a harminc tagállami vezető rövid brüsszeli találkozóján miért foglalkozott hosszan az észak-atlanti szövetség és a két nagyhatalom kapcsolatával.
A politikus szerint Moszkvával a hidegháborút követő legalacsonyabb szintre süllyedtek a kapcsolatok, míg a haderejét, gyors tempóban és átfogóan fejlesztő Peking már betette a lábát a transzatlanti térségbe. Emellett aggasztja a szövetséget a két ország terebélyesedő katonai együttműködése is. Stoltenberg világossá tette, hogy akkor is válaszolni kell a Kína által támasztott biztonsági fenyegetésekre, ha számos szövetséges gazdasági kapcsolatokat ápol az ázsiai óriással.
Emmanuel Macron francia elnök viszont óvatosságra és objektivitásra intett, szerinte a Pekinghez fűződő viszonyt nem lehet pusztán katonai szempontból megítélni. Folytatás a 8. oldalon
Az idők változását jelzi, hogy Kína neve 18 hónappal ezelőtt szerepelt először egy hivatalos NATO-dokumentumban, hétfőn pedig csaknem tele volt vele a csúcstalálkozó záróközleménye.
Az észak-atlanti szövetség a feltartóztatás és a párbeszéd politikáját követi Kínával és Oroszországgal szemben, most elfogadott és 2030-ig szóló stratégiájában pedig arra helyezi a hangsúlyt, hogy felkészültebb, ellenállóbb legyen a különféle - hibrid, kiber és dezinformációs - támadásokkal szemben.
A harminctagú szervezet úgy döntött, hogy modernizálja eszköztárát, és felvértezi magát a legkorszerűbb technológiákkal, képességeket fejleszt egyebek mellett a mesterséges intelligencia terén is. Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó a brit Financial Times tudósítása szerint arról beszélt újságíróknak, hogy a NATO kiterjeszti a kollektív védelem elvét a kibertámadásokra is.
Az állam- és kormányfők megerősítették, hogy a szövetség 20 év után idén távozik Afganisztánból, de nem hagyja cserben az országot. Továbbra is támogatni fogja az afgán biztonsági erőket, és jelentős pénzügyi hozzájárulást ad a kabuli repülőtér működésének a fenntartásához
Elhatározták, hogy növelik a közös büdzsét, de hogy mennyivel, arról várhatóan csak jövőre fognak megállapodni. Jelenleg a NATO költségvetése évi 2,5 milliárd dollár, ami a harmincak védelmi kiadásainak csupán 0,3 százaléka. Stoltenberg méltatta, hogy az utóbbi hét évben Kanada és az európai tagállamok 260 milliárd dollárral növelték katonai büdzséjüket. Egyelőre az országok egyharmada teljesítette azt a vállalást, hogy 2024-re a GDP 2 százalékára emeli a katonai kiadásait. Az új amerikai adminisztráció annyiban folytatja elődje politikáját, hogy sürgeti a kormányokat, költsenek többet védelmi célokra.
“Ez más” - válaszolta Stoltenberg arra az újságírói kérdésre, hogy milyen különbségeket lát a Donald Trump és Joe Biden vezette washingtoni kormányzat között. Szerinte minden tagállam üdvözölte a jelenlegi amerikai elnök erős elköteleződését a transzatlanti kapcsolatok iránt.
Biden a NATO-főtitkárral tartott külön megbeszélésén hangsúlyozta, hogy az erős NATO “lényegbevágóan fontos Amerika számára”, és aláhúzta, hogy a kollektív védelem elve a szövetség “szent kötelezettsége”. Ez különösen jól hangzott azok után, hogy Donald Trump kétségbe vonta az észak-atlanti szervezet létezésének az értelmét. Az amerikai elnök szerint az utóbbi években egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a demokratikus országok közössége új kihívásokkal szembesül, ezek közé sorolta Oroszországot és Kínát.
A találkozó margóján a balti államok vezetői is asztalhoz ültek Joe Bidennel. Andrzej Duda lengyel államfő, aki ugyancsak találkozott az amerikai elnökkel, érkezésekor arról beszélt, mennyire fontosnak tartja a NATO jelenlétét Európa keleti felében. A Fehér Ház tájékoztatása szerint a megbeszélésen Biden megerősítette, hogy támogatja a keleti-európai szövetségesek, köztük Lengyelország védelmének megerősítését a szövetség keleti szárnyán. A két vezető tárgyalt a szerdai Biden-Putyin találkozóról is.
