szúnyog;invazív fajok;

- Kockázatos jövevények

Nem csak a csípésük kellemetlen, de számos kórokozót képesek terjeszteni. Az idegenhonos inváziós szúnyogfajok megjelenése pedig még nagyobb veszélyt jelent.

Az elmúlt hetekben lehullott jelentős mennyiségű csapadék miatt számos tenyészőhely alakult ki. Bár a héten - folytatva a nyári programot - több mint háromszáz településen irtják a szúnyogokat, a kutatók továbbra is várják a lakossági bejelentéseket (fogott példányok, mobilapplikáción - #mosquitoalert- vagy e-mailen keresztül küldött fényképek alapján) az inváziós szúnyogfajok hollétéről. Az Ökológiai Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem kutatói az egész országot lefedő szúnyogmonitorozó programot indítottak, amelyhez egy weboldal is kapcsolódik (www.szunyogmonitor.hu). A cél, hogy a lakosság bevonásával feltérképezzék az emberre veszélyes kórokozókat, vírusokat is terjesztő, invazív csípőszúnyogfajok hazai terjedését. A lakossági bejelentéseket szakemberek azonosítják be, majd a tudományosan igazolt észlelések összegzésével frissítik az országos adatokat. 

A klímaváltozás, valamint az intenzív áruforgalom és turizmus miatt számos jövevényfaj jut el trópusi élőhelyekről Európába. Ez a folyamat a biológiai invázió, melynek következtében az 50 őshonos csípőszúnyogfaj mellé három új faj - az ázsiai bozótszúnyog, az ázsiai tigrisszúnyog és a koreai csípőszúnyog - érkezett hazánkba. Az inváziós szúnyogfajok potenciálisan számos, emberre és háziállatokra egyaránt veszélyes kórokozót (például vírusokat és fonálférgeket) terjeszthetnek.

Ázsiai tigrisszúnyog

- kontrasztos színezetű: fekete alapon hófehér vagy ezüst pikkelyekből álló foltok szegélyezik a testét és lábait, egyetlen fehér csík fut végig a tor háti oldalán

- opportunista, aktívan csípi az embert és az állatokat, így szerepe lehet az állatról emberre történő kórokozók átvitelében

- terjeszti a dengue lázat, a sárgalázat, a Nyugat-nílusi vírust, a japán encephalitis vírust, a Zika-vírust. A fonálférgek vektoraként is ismert, így képes terjeszteni a kutyáknál és macskáknál jelentkező szív- és bőrférgességet

Japán bozótszúnyog

- teste fekete, melyet világos és sötétbarna pikkelyek díszítenek,  a tor háti oldalán öt aranysárga csík látható

- nappal aktívak és agresszíven támadják az embert és más emlőst

- terjeszti a Nyugat-nílusi vírust, a Japán encephalitis vírust, a Chikungunya vírust, a Rift Valley-láz vírustt, a Sárgaláz és a Dengue vírust   

Koreai szúnyog

- barnás színű, lábai fekete-fehér csíkozású, a torán több sárgás/arany színű vonal is látható   

- előszeretettel csípnek embert, de más melegvérű állatokról is táplálkoznak 

- terjeszti a Japán encephalitist, a Chikungunya lázat, a kutyák szív- és bőrférgességéért felelős fonálférget

 

 

A WHO közleménye szerint nincs tudományos bizonyítéka annak, hogy a szúnyogok a koronavírust emberről ember képesek átvinni. Egyrészt a legújabb és egyre biztosabbnak tűnő kutatási eredmények szerint a SARS-CoV-19 legfőképp a kilélegzett cseppecskéken, aeroszolokon tud szóródni, másrészt, bár előfordulhat, hogy szúnyogok megcsípnek olyan embert, akinek a vérében ott az új koronavírus, azt nem tudják egy másik csípésnél egyszerűen csak tovább adni, ahhoz maguknak is meg kellene fertőződniük. Ez napokig tartana, miközben a vírusoknak el kellene jutniuk a szúnyog szervezetében azokhoz a nyálmirigyekhez, amelyek váladékát befecskendezik a megcsípettek szervezetébe. Ehhez azonban több akadályt kéne a vérszívók szervei között átlépniük, amire nem képesek. Vannak olyan vírusok, amik megtanulták ezek a leküzdését, az új koronavírus egyelőre nem tartozik ezek közé, így elpusztul a szúnyog bélrendszerében. 

Szúnyogokat fertőztek meg, hogy kevésbé terjedjen a kórMintegy 77 százalékkal esett vissza a dengue-lázas esetek száma egy kutatásban azt követően, hogy a betegséget terjesztő szúnyogokat olyan baktériummal fertőzték meg, amely az eredmények hatása szerint drámai mértékben csökkenti a kór átadását – írja a BBC. A kutatók a Wolbachia nevű baktériummal fertőzték meg a szúnyogokat, ami ugyanott telepszik meg, ahol a dengue-lázért felelős kórokozó is. A Wolbachia küzd a lázzal, nehezebbé teszi a szaporodását, így az azzal fertőzött szúnyog kisebb eséllyel tud az embernek fertőzést átadni. A baktériumot a megfertőzött szúnyog továbbadja leszármazottainak, ami azt jelenti, hogy ha sikerül nagy fertőzött szúnyogpopulációt létrehozni, az hosszan garantálja, hogy kevesebb lesz az eset. David Hamer, a Bostoni Egyetem globális egészségügyi és orvostudományi professzora szerint a módszer jó lehetőségeket rejt magában más betegségek, például a Zika, a sárgaláz és a Chikungunya esetében, amelyeket szintén szúnyogcsípés terjeszt. A Dengue-láznak három változata van: csonttöréses, a vérzéses és a dengue-sokk szindróma. Az európai és az ausztrál kontinensen nincs jelen, de Amerikában, Ázsiában és Afrikában is fertőz. Nincsen rá gyógyszer, ezért csak a tünetek kezelése lehetséges. sárgaáVédőoltás sem létezik ellene, a szúnyogcsípések ellen kell védekezni. 

Az ENSZ legújabb jelentése szerint világszerte 8,5 millióval nőtt meg azoknak a fiatalkorúaknak a száma, akik gyermekmunkára kényszerülhetnek a gazdasági krízis miatt.