A kínai törekvések árnyat vetnek a mai NATO-csúcsértekezletre, amely a szervezet első olyan tanácskozása lesz, amelyen az új amerikai elnök is jelen lesz. Peking ugyanis egyre inkább értésre adja, hogy be akar hatolni a szövetség érdekövezetébe. Ily módon az várható, hogy az ülésről kiadandó közlemény ritka módon figyelmeztetést fogalmaz meg a világ biztonságát fenyegető veszély miatt - közölték diplomaták a Financial Times-szal. Merthogy Kína közös hadgyakorlatokat tart az oroszokkal, katonai támaszpontokat kíván létrehozni Afrikában, és ez nagyon aggasztja Biden elnököt.
A német Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézetének egyik szakértője úgy fogalmazta meg a gondot, hogy Kína benyomul Európába és ezzel valamit csinálni kell. Érdekeltségeket szerzett a földrész kritikus infrastruktúrájában, ideértve kikötőket és telekommunikációs hálózatokat. Hadiflottája már behajózott a Földközi-tengerre, sőt brit források szerint tengeralattjárókat vezényelhet az Atlanti-óceán északi részébe is. De hát Pekingről ismeretes, hogy szereti kipuhatolni, hol vannak a határok.
Az a hír járja, hogy Biden keményhangú állásfoglalást szorgalmaz, ám az nem lesz egyszerű. Hiszen például Magyarország szoros viszonyt ápol Pekinggel, ugyanakkor több tagország is ellenzi, hogy a Csendes-óceáni térségében vonultassanak fel haderőket Kína megzabolázására. Viszont az orosz-kínai katonai kooperáció komoly nyugtalanságot vált ki, annál is inkább, mert az már kiterjed rakétavédelmi gyakorlatokra és a belbiztonsági erők kiképzésére is. Egy angol szakértő úgy fogalmazott: nem volna jó, ha a két ország túlságosan is magabiztossá válna.
Az Új Amerikai Biztonsági Központ, amely kétpárti agytröszt, arra figyelmeztet, hogy a két hatalom egyesítheti erőit az USA külpolitikájával szemben. Közben hírek szerint a kínaiak már arról tárgyalnak, hogy beszállnak a hamburgi kikötőbe. Ezek az összefonódások megnehezítik, hogy a NATO egységesen lépjen fel. Szintén gátló tényezőnek számítanak a jó kapcsolatok Peking és baráti európai vezetők között.
