A klímavédelmi intézkedések káros hatással lehetnek a faji sokszínűségre – figyelmeztettek a veszélyre tudósok. A szakemberek szerint a klímaválságot és a biodiverzitás válságát egy érem két oldalának kell tekinteni. Ellenkező esetben az egyik válság feltételezett megoldása súlyosbíthatja a másikat – olvasható az ENSZ Biodiverzitási és Ökoszisztéma-szolgáltatási Kormányközi Tudományos Testülete (IPBES) és az Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) által csütörtökön bemutatott közös jelentésben. A két testület első alkalommal tanácskozott közösen az egymással szorosan összefonódó válságok megoldásáról.
A jó fajvédelem a klímát szolgálja – hangsúlyozták a kutatók, akik szerint a világ vízi és szárazföldi területeinek 30-50 százalékát kellene védelem alá helyezni. Jelenleg a szárazföldi területek 15, az óceánok területének csupán 7,5 százaléka védett. Támogatni kell a körkörös gazdaságot, hogy kevesebb forrás kihasználására legyen szükség. A világnak el kell hagynia az eldobható termékek használatát. Meg kell akadályozni a túlhalászatot, az erdők irtását és a termőföldek túltrágyázását.
„A klímavédelemre gyakran a fajok védelme nélkül tekintenek, ezen változtatni kell” – mondta Hans-Otto Pörtner klímakutató, a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet (AWI) szakembere, a tanulmány egyik szerzője. A mindkettő helyreállításában segítő intézkedések között nevezte meg a tudós a mocsarak helyreállítását, ezek ugyanis sok klímakárosító szén-dioxidot képesek megkötni, ugyanakkor biotópot (élőlények zárt élőhelye) jelent sok faj számára.
A klímavédelmi intézkedések káros hatásai között nevezték meg az elektromobilitást. Bár kíméli a környezetet, ha elektromos motorokat használnak a belső égésű motorok helyett, az akkumulátorokhoz olyan nyersanyagokra van szükség, amelyek bányászata káros hatással van a környezetre és az emberekre is – mondta Almut Arneth, a németországi Garmisch-Patenkirchenben lévő meteorológiai és klímakutató intézet munkatársa.
A fajok eltűnésének sok oka van: többek között a mezőgazdaság és a városok terjeszkedése, a tengerek túlhalászata, a környezetszennyezés és a klímaváltozás. Az emlősök, madarak, hüllők, kétéltűek és halak száma a Természetvédelmi Világalap (WWF) adatai szerint 1970 és 2016 között 68 százalékkal esett vissza. Az évmilliók során mindig haltak ki fajok és keletkeztek újak, a mostani eltűnés azonban ezerszer-tízezerszer gyorsabban zajlik, mint ahogyan emberi hatás nélkül történne – vélik a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szakemberei.
