Alig néhány nappal azután, hogy a BKV közölte, a járvány után bizonytalan ideig nem indítják újra a menetrend szerinti kishajó forgalmat, a Budapesti Közlekedési Központ bejelentette: ismét lesz rendszeres hajójárat a Duna fővárosi szakaszán. Csak éppen nem a fővárosi cég, hanem a – részben svájci magántulajdonú, részben állami –Mahart PassNave üzemelteti majd a járatokat. A Vigadó tér–Akadémia–Margitsziget (Sportuszoda)–Batthyány tér–Műegyetem–Bálna–Vigadó tér útvonalon közlekedő menetrend szerinti körjárat a BKK és a Mahart együttműködésében közlekedik június 4-től. A BKK egyenesen azzal hirdeti a szolgáltatást, hogy az „a közösségi közlekedési módok népszerű alternatívájaként is igénybe vehető”. Érvényes rá a BKK havi bérlet, de 1000 forintért napijegy is váltható a Mahartnál.
A jegyértékesítés árbevételéből a BKK nem kap jutalékot, mivel a járatot a Mahart üzemelteti, amihez a saját kikötőit használja – válaszolta lapunknak a BKK. Mint írták, az együttműködést a Mahart PassNave kezdeményezte márciusban, a szerződés az idei szezonra szól. A BKK a korlátozott pénzügyi lehetőségekkel indokolta a menetrend szerinti hajózás átengedését.
Mint emlékezetes, korábban – még a Tarlós-korszakban – szintén pénzügyi okok, veszteséges üzemeltetés miatt adta át a főváros az államnak a HÉV-üzemet. Az agglomerációs buszjáratokat – a BKV leggazdaságosabban üzemeltethető üzletágát – pedig ultimátumszerűen adatta át a Volánbusznak 2012 végén a Németh Lászlóné vezette Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Most pedig a kishajózás került sorra, a Mahart Passnave került helyzetbe.
A városvezetés 2012-ben még arra készült, hogy megvásárolja a Mahart Passnave 51 százalékos tulajdonrészét 750 millió forintért, ami az osztalékjövedelemből busásan megtérült volna. Csakhogy az erre vonatkozó előterjesztést nagy hirtelenséggel minden indoklás nélkül visszavonták, majd néhány hónap múlva, az agglomerációs buszjáratokat is elorzó Németh Lászlóné akkori fejlesztési miniszter bejelentette: az állam veszi meg a PassNave többségi tulajdonrészét. Néhány héttel a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő után vette meg a hajózási társaság 33 százalékát némi céges vargabetűvel a Viking Cruises, amely aztán a következő évben 49 százalékra tornázta fel a részesedését. A cégnek akkortájt 26 hajója volt. A nagy bevétel azonban nem ezekből, hanem a kikötői díjakból származik – szinte az összes belvárosi kikötőhely az övék. Ebben hathatós szerepe volt az I. kerület akkor még fideszes vezetésű önkormányzatának, amely 2011-ben nem hosszabbította meg a Magyar Kikötő Zrt. hat budai kikötőinek közterület-használati szerződését a szállodahajók okozta zajra és szemétre hivatkozva. Így a PassNave 10 pesti kikötőjével csaknem egyeduralkodóvá vált a piacon.
Az államot jelenleg a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) képviseli a cégben. S mint köztudott Guller Zoltán MTÜ vezérigazgató időnként kikéri Orbán Ráhel véleményét is. Az MTÜ jogait a miniszterelnök kabinetfőnöke, Rogán Antal gyakorolja, aki azóta a PassNave felügyelőbizottságába ültette bizalmasát, a belvárosi polgármesteri székben őt követő Szentgyörgyvölgyi Pétert. A cég ügyvezetője Spányik Gábor, aki időnként Völner Pál államtitkár fiával üzletel. Spányik egyik ausztriai érdekeltségének kézbesítési megbízottja Domán Beáta, aki egyúttal a Viking Cruises hazai leányvállalatának, a Viking Hungarynek az ügyvezetője, a Mahartlog Port Kft.-t pedig közösen vezeti Völner fiával, a Bravo Dock révén pedig a Viking és Spányik cége összeér az elsüllyedt Hableányt üzemeltető cég tulajdonosi körével.
Az, hogy a BKV kihátrált a dunai hajózásból nem előzmény nélküli. Már a tavalyi szezonra is csak nagy nehezen sikerült üzemeltetőt találni a hét hajóból álló flottára. A BKV ugyanis nem rendelkezik saját hajózási személyzettel, csupán hajókkal, ezért az üzemeltetést külsős cégekre bízták. A Kopaszi gát-Rómaifürdő közötti vonalon közlekedő hajók üzemeltetésére tavaly kiírt első pályázat eredménytelenül zárult, az áprilisban lebonyolított közbeszerzési eljárások végén ugyan 18 szerződést kötöttek, de jött a járvány és elsöpört mindent. Ez volt az utolsó szeg a 2012-ben félmilliárdos uniós támogatásból újraindított hivatásforgalmi hajózás koporsójában. A nyitó év 346 ezres utasszáma után néhány évig 300 ezer körül sikerült stabilizálni a forgalmat, de 2019-re 260 ezerre esett vissza. A bevétel a 2014-es 118 millióról 2019-re 50 millióra olvadt, ami az üzemeltetési költségek alig 30 százalékát fedezte, a többit a fővárosi önkormányzat adta hozzá.
A BKK már évekkel ezelőtt arra jutott, hogy a hajózást nem sikerült a közösségi közlekedés integráns részévé tenni, aminek okát az elaggott flottában és a rossz helyen lévő kikötőkben találták meg. A cég több fejlesztési koncepciót is megrendelt, új megállókat alakítottak ki - Várkert Bazár, Kossuth Lajos tér, Nemzeti Színház –, de új hajókat nem sikerült venni. Tavaly év végén pedig lejárt az uniós szerződésben szolgáltatási idő, így most már semmi sem szorítja a folytatásra.
A fővárosi sétahajózás egyébként sem éli fénykorát. A Hableány tragédiája szinte az egész üzletágat a víz alá nyomta. A pandémia és az elmaradó turisták tovább súlyosbították a helyzetet. A Mahart PassNave 833 milliós veszteséggel zárta a tavalyi évet. Így nem jött rosszkor a piacszerzés. De nem volt ez mindig így. Korábban nagyon is szépen hozott a konyhára a sétahajózás és a kikötő üzemeltetés. A Passnave 2017-ben 1,2 milliárd, 2018-ban 1 milliárd, 2019-ben még 1,5 milliárdos nyereséget termelt, a pénzt az utolsó fillérig kivették osztalékként a tulajdonosok: a magyar állam és a Hableány balesetében érintett svájci Viking Cruises magyar leányvállalata. A haszon fele, illetve a további piacbővítésből származó bevételek azonban az Orbán-kabinet miatt nem a fővárost, hanem a svájci céget gazdagítják.
Párizsi mintára lakják be a Pesti rakpartot
Pihenőparkot alakítanak ki a pesti alsó rakpart Parlament és Lánchíd közötti szakaszán, amelyet a korábbi hétvégi lezárásoknál sokkal hosszabb ideig, június18. és augusztus 15. között hétköznapokon is használhatnak a gyalogosok. – Mivel erre az időre a Margit híd és a Parlament közötti felújítási munka miatt úgy is ki lesznek tiltva innen az autók, a városvezetés elérkezettnek találta az időt, hogy a városlakókkal együtt újragondolja ennek az útszakasznak használatát – mondta Balogh Samu, Karácsony Gergely kabinetfőnöke.
Tavaly óvatos próbálkozásként három hétvégére már megnyitották a pesti rakpartnak ezt a szakaszát, de a járvány nem adott lehetőséget ennél többre. Most viszont a harmadik hullám is lecsengőben, így a városvezetés felkérte a Város és Folyó (Valyo) Egyesületet, hogy rendezze be ezt az autóforgalom elől elzárt területet. – A rakparti park előképe Párizs hasonló kezdeményezése: az ott bevált gyakorlat szerint utcabútorokat, napozóágyakat, növényeket és szabadtéri játékszereket helyeznek ki – magyarázta Tömör Miklós, a Valyo projektvezetője. Hozzátette: Minden tűzcsap mellett ivókutat helyeznek el és a száz autó helyére 100 növényt raknak ki, a szalagkorlátot pedig több helyen is megbontják. A projekt igen szűk költségvetésből – mindössze 10 millió forintból - valósul meg.
