Májusban 5,1 százalékkal voltak átlagosan magasabbak az árak, mint egy évvel ezelőtt – derül ki a KSH adataiból. Ez azt jelenti, hogy közel évtizedes csúcson van az infláció, a jó hír viszont az, hogy áprilisban is ugyanennyit mértek, miközben ez elemzők további emelkedésre számítottak - ez pedig elmaradt. Virovácz Péter az ING Bank vezető elemzője szerint habár 5 százalék felett maradt májusban az inflációs mutató, mégis lefelé mutató meglepetésről beszélhetünk. Az elemző szerint az infláció stagnálása egyben azt is jelenti, hogy talán elértük az idei évi csúcspontot ebben a tekintetben, és a következő hónapokban, elsősorban a bázishatások miatt, az infláció mérséklődésére lehet számítani.
A részletes adatokat nézve egyértelműen a gazdasági újranyitáshoz köthető az inflációs meglepetés. Annak ellenére, hogy mind az élelmiszerek, mind a házon kívüli étkezés esetében az érzékelt infláció jóval nagyobb volt, mégsem ugrott meg érdemben a termékcsoport inflációja (2,6 százalék volt májusban). Szintén meglepetés, hogy a jellemzően jelentős szezonális drágulást mutató ruházati cikkek esetében is inkább mérsékelt, csupán 1 százalékos év/év áremelkedést látunk. A legnagyobb meglepetést mégiscsak a szolgáltatások hozták. Havi összevetésben csupán 0,2 százalékkal nőttek az árak májusban, ami éves alapon 2,1 százalékos inflációnak felel meg. Ez alig mutat gyorsulást áprilishoz képest.
A KSH adatai szerint 12 hónap alatt az élelmiszerek ára 2,6, ezen belül az étolajé 24,6, a tojásé 8,7, a margariné és a száraztésztáé 7,0, a munkahelyi étkezésé 6,6, a liszté 6,3, a gyümölcs- és zöldségleveké 6,2, a rizsé 6,1 százalékkal emelkedett. A sertéshús ára 7,5 százalékkal csökkent. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 12,2, ezen belül a dohányáruké 19,8 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért 3,5 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül az új személygépkocsik 9,2, a szobabútorok 6,7 százalékkal kerültek többe. A járműüzemanyagok ára 36,2 százalékkal magasabb lett ezzel, az üzemanyag produkáltak az legmagasabb éves áremelkedési ütemet.
Az inflációt jól láthatóan az olajárak emelkedése, a dohányneműek adójának emelése és a forint gyengülése húzta – bár ez utóbbi fronton az elmúlt hetekben komoly változást állt be: a jegybank bejelentette, hogy épp az infláció félelmek miatt kamatemelésre készül, amely komoly forinterősítő hatással járt részint már ez is éreztette hatását a májusi inflációs adatban, de júniusra is lesz benne tartalék.
Egy hónap alatt, vagyis 2021 áprilisához mérten a fogyasztói árak átlagosan 0,5 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek 0,8 százalékkal drágultak, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 3,8, az éttermi étkezés 1,9, a baromfihús 1,4, a sajt 1,2, a tojás 1,1 százalékkal többe, míg a sertéshús 0,9, a liszt pedig 0,7 százalékkal kevesebbe került. A ruházkodási cikkekért 0,9, a tartós fogyasztási cikkekért 0,7 százalékkal kellett többet fizetni. A járműüzemanyagok ára 1,7 százalékkal nőtt egy hónap alatt.
Így az inflációs főmutató 5,1 százalékon állt májusban, ezzel szemben a nyugdíjasok fogyasztói árindexe 4,4 százalékot mutatott – aminek az a magyarázata, hogy a nyugdíjas kosárban alacsony súllyal szerepelnek pont azon termékek (üzemanyag, dohányáruk) , amelyek felelősek voltak az inflációért.
Virovácz Péter szerint májusi inflációs adat önmagában kismértékben lefelé módosítja az idei inflációs várakozásokat. Ugyanakkor szerinte most annyi történt, hogy az újranyitás inflációja csak egy hónappal később jelenik meg a statisztikákban. Emellett továbbra is jelen van a mezőgazdasági- és ipari termelői árak drasztikus emelkedése, és a nyersanyagárak, félkész termékek drágulása, ami hamarosan begyűrűzhet a fogyasztói árakba. Összességében így továbbra is fenntartjuk, hogy az év hátralévő részében végig 4 százalék feletti inflációt látunk majd. Így az év egészét nézve 4,4 százalék körül alakulhat az átlagos infláció – mondta az elemző.
