Mintegy 2500 kórházi ágyat szüntetnének meg, további hat kisebb városi intézmény telephelyén feladnák az aktív betegellátást és 13 ellátóhelyen, például a kalocsaiban, a jövőben már nem végeznének műtéteket – egyebek mellett ezek a tervek szerepelnek a lapunk és az RTL Híradó birtokába jutott dokumentumban, amit az Országos Kórházi Főigazgatóság készített. Az anyagot, amely egyebek mellett alaposan átszabná a városi intézmények feladatait, alig 48 óra alatt kellett véleményezniük a megyei centrum kórházak vezetőinek.
A most elkészült kórház átalakítási terven felismerhetőek a Boston Consulting Group (BCG) tanácsadó cég által képviselt, a szlovák reformelképzelésekből ismert elemek. Pintér Sándor belügyminiszter korábban 350 millióért rendelt elemzést a BCG-től.
Az egészségügy átalakítása tavaly tavasszal került napirendre, a kormány több tagja – köztük maga a miniszterelnök – is jelezte, hogy nekilátnak a rendszer megújításának.
A készülődésnek voltak is látható jelei: Kásler Miklós humánminiszter és Pintér Sándor belügyminiszter különböző, a rendszer átalakítását előkészítő bizottságokat hoztak létre. Pintér sorra fogadta az ágazat érdek- és szakmai szövetségeinek vezetőit, továbbá mintegy 350 milliós megbízást adott a Boston Consulting Group (BCG) tanácsadó cégnek, hogy készítsen elemzést arról, miként lehetne javítani a magyar egészségügy hatékonyságát. Ez a cég korábban a szlovák kormány megbízására készített hasonló javaslatot. Abban egyebek mellett azt ígérték, hogy húsz százalékkal is nőhet a szlovák rendszer hatékonysága és akár 30 százalékos minőségjavulást érhetnek el a közszolgáltatásokban. Az ezen alapuló szlovák egészségügyi reformtervet – noha az ottani ellenzék pártjai is támogatták –, a gyakorlatban még nem tesztelték. A BCG által Magyarországnak készített koncepció tavaly nyár végére elkészült, és azt át is adták Pintér Sándornak, de azóta sem hozták nyilvánosságra.
A most elkészült kórház átalakítási terven viszont felismerhetőek a BCG által képviselt, a szlovák reformelképzelésekből ismert elemek. Például meghatározott minimális esetszámhoz kötnék, hogy hol milyen ellátás maradhat.
A hazai anyagban is a megyei ellátási centrumokba koncentrálnák a műtétes eljárásokat. A kiszivárgott javaslatban ezt azzal indokolják, hogy a műtők akkor működtethetők gazdaságosan, ha azokban a nap 24 órájában operálnak. Az ilyen ellátáshoz sok szakemberre van szükség, ám annyi már most sincs, hogy jussanak mindenhová. Eddig a rendszer úgy működött, hogy a műtők személyzete másod-, harmad állásokban vándorolt intézményről intézményre. Ez a lehetőség az új szolgálati törvénnyel jelentősen szűkült, hiszen engedélyeztetni kell, ha valaki a főállása mellett másutt munkát vállalna.
A munkaanyag újraértelmezi a városi kórházakat szerepét is: nagyobb szerepet kapnának a hosszú ápolásra szorulók ellátásában. Többségükben működne sürgősségi fogadóhely, szakrendelés, egynapos műtéteket is végezhetnének, valamint nappali kórházként láthatnának el beteget. A dokumentum szerint csak ott maradhatna műtéti vagy traumatológia ellátás, ahol ezt a betegforgalmi adatok is indokolják. Ám ezt is csak nappali műszakban végezhetnék, az ügyeleti ellátást a megyei centrumkórházak vennék át.
Ismét belevágnának a szülészeti ellátás átalakításba is. A kisvárosi szülészeteket meghagynák azzal, hogy ott csak nappal lehetne szülni, ügyeleti időben a megyei centrumba vinné a mentő a kismamákat. Arra nem tér ki a javaslat, hogy mi a teendő akkor, ha délután négyig nem születik meg a baba: maradnak hosszú műszakra a szakemberek, vagy átszállítják a vajúdó nőt a megyei kórházba? A megoldásokról érdeklődtünk a szaktárcánál és az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFÖ) hivatalában is, de lapzártánkig nem kaptunk választ. A szülészeti ellátás átalakításnak terve egyszer már elbukott. Szócska Miklós, a második Orbán-kormány egészségügyért felelős államtitkára is koncentrálta volna a szülészeteket, tervei szerint csak ott maradhatott volna ilyen ellátás, ahol évente legalább 500 baba jön a világra. A helyi polgármesterek azonban képtelenek voltak feladni, hogy az anyakönyvi kivonatokban ne az ő városuk legyen feltüntetve születési helyként. A mostani javaslat erre a problémára azt a kiskaput ajánlja, hogy a születési helyként megnevezhető lenne az anya állandó lakhelye.
A fővárosi és a Pest-megyei ellátórendszerről megállapítják, hogy az széttöredezett, de a fejlesztésekkel koncentrálják majd az ellátásokat. Mint írják a négy nagy centrumkórház – a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, a Dél-Pesti Centrumkórház, az Észak-Közép-Budai Centrum (ismertebb nevén: Szent János Kórház) valamint a tervezés alatt álló Dél-Budai Centrumkórház - fejlesztése már megkezdődött.
