– Az eddigi tapasztalatok alapján azt lehet valószínűsíteni, hogy akinek az oltás hatására nem alakult ki antitestest védelme, annál nagy százalékban a sejtes immunitás sem fejlődik ki – mondta a Népszavának Puskás László biológus, a Szegeden magánlaboratóriumot működtető Avidin Kft. ügyvezetője, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a végső következtetés levonásához eddig még kevés vizsgálatot végeztek.
A kérdést az teszi különösen aktuálissá: több országban is tapasztalták a kínai Sinopharm Covid vakcinával oltott idősebb páciensek egy részénél, hogy nem mutattak ki a vírus elleni bevethető antitesteket a tesztek. Ezt magyar oltottak közül is sokan tapasztalták. Ugyanakkor Müller Cecília országos tiszti főorvos szerint nincs okuk aggodalomra, mert a szervezet védekezésének egy másik mechanizmusa, a sejtes immunitás ettől még kialakulhatott. Ez viszont nem mérhető könnyen. Ilyen sejtes immunitást bizonyító laborvizsgálatokat a járványügyi hatóságok nem végeznek a jelentkezőkön. Aki ilyet akar, annak egyetlen lehetősége, hogy piaci szolgáltatót keres. Egy hete lépett piacra ilyen vizsgálattal a szegedi Avidin Kft. A cég egy olyan tesztet fejlesztett ki, amely képes a vérből kimutatni, hogy kialakult-e az úgynevezett T-sejtes védelem. Mint azt az ügyvezetőtől megtudtuk, eddig 60-70 vizsgálatot végeztek.
– Ebből a kevés mintából azt lehetett látni, hogy azoknál, akiknél nem tudunk antitestet mérni, jóval kevesebbszer találtunk sejtes védelmet is. Azaz van összefüggés az oltás utáni antitest szám és a T-sejtes immunválasz között – mondta Puskás László. A biológus megjegyezte: arról nekik nincs információjuk, hogy milyen vakcinával oltották azokat, akiknek a vérmintáját vizsgálják.
A módszerük egy olyan speciális eljárás, melynek során a vérből elkülönítik a sejtes elemeket, ehhez hozzáadnak olyan fehérjekeveréket, amely imitálja a vírusfertőzést, majd megnézik, hogy ennek hatására megjelennek-e az úgynevezett koronavírusra specifikus memória T-sejtek. Aki ugyanis átesett a fertőzésen vagy bármilyen más módon, például oltással találkozott a vírussal, vagy a vírus egy darabjával, annak az immunrendszere erre emlékszik. S ha később a szervezet újra megfertőződik, akkor a memóriasejtek aktiválódnak. – Ezeknek van segítő és van egy citotoxikus „csapata” is. Ha felélednek a citotoxikusok, akkor elpusztítják azokat a sejteket, amelyekben a vírus elszaporodott. A segítő sejtek pedig támogatják a működésüket. Ha valakinek volt antitestes válasza, de idővel eltűnt, az nem azt jelenti, hogy védettsége sincs. Ha a memória immunsejtek újraaktiválódnak, akkor azon keresztül az antitestes válasz is megjelenik – mondta a szakember lapunknak.
A járványügyi hatóságok más országokban már nemcsak elvileg jutottak arra, hogy ha nem elég a két Sinopharm oltás, akkor kell adni egy harmadikat. De ezt egyébként maga az oltásgyártója is javasolja, a készítmény alkalmazási előiratában. Mások szerint viszont, ha a két adag Sinopharm nem teljesített elég jól, akkor harmadjára valamilyen más típusú vakcinából kell beadni egy vagy két adagot. E tekintetben ugyanakkor a magyar felelősök nem kívánnak dönteni, csak kitérő válaszokat adnak.
Ezzel szemben az Egyesült Arab Emírségben és Bahreinben például a Sinopharm vakcinájával oltottak közül a koruk vagy egészségi állapotuk miatt veszélyeztetettek egy harmadik dózist is kapnak, de nem a kínai szérumot, hanem Pfizert. Magyarországon egyelőre nem került szóba az esetleges harmadik dózis, holott egyre több esetben ébred gyanú, hogy a kínai vakcina nem ad megfelelő védelmet. Az érintettek már Facebook-csoportot is létrehoztak. Négy-öt nap alatt mintegy 3-4 ezerre nőtt a tagok száma. A napokban petíciót indítottak, amelyben a döntéshozókat szólítják meg: ingyenes tesztet és amennyiben szükséges, harmadik oltást követelnek. Miután az oltás után pár héttel elvégzett ellenanyag-vizsgálataik csak minimális, határérték-közeli antitest termelését, vagy még annyit sem mutatott ki, attól tartanak, hogy nem alakult ki náluk a megfelelő védelem.
Úgy tudni, hogy cikkünk megjelenéséig semmilyen érdemi választ nem kaptak. Kásler Miklós az emberi erőforrások minisztere májusban bejelentette: átfogó vizsgálat indul a vakcinák hatékonyságának megállapítására. Ám amikor ennek az eredményeit firtatták megnyugtatandó az érintetteket, azzal hárította el, hogy a vizsgálat egy évig tart.
Időt lehet nyerni vele
“Jobb, mint a semmi” - így dicsérte a kínai Sinopharm koronavírus-vakcinát Catherine Bennett, az ausztráliai Deakin Egyetem epidemológusa. A járványügyi szakember a The Diplomat című online hírmagazinnak kifejtette: bár ez az oltóanyag más szérumokhoz képest kevésbé hatásos, mégis helye van a pandémia elleni küzdelemben, időt lehet nyerni vele, “amíg más védőoltások szélesebb körben elterjedhetnek." Bennett meglátását alátámasztani látszanak az elmúlt napok fejleményei, amelyek igencsak megtépázták a kínai vakcina renoméját.
Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek az elsők között szavazott bizalmat a kínai Sinopharmnak, a két közel-keleti állam ennek köszönhetően hosszú ideig a világ élbolyába tartozott átoltottság tekintetében. A vakcina hatásosságát illetően azonban időközben kételyek merültek fel. Az Emírségekben már márciusban harmadik adagot kaptak azok, akiknél két dózis beadását követően a vizsgálatok nem mutattak ki megfelelő immunválaszt. Májusban aztán mindkét ország azt közölte, hogy fél év után mindenkinek jár majd a harmadik, “emlékeztető” dózis.
A napokban azonban azt is felajánlották az érintetteknek, hogy a Sinopharm helyett a Pfizer vakcináját is választhatják. Bahreinben kimondottan utóbbit ajánlják a veszélyeztetett csoportoknak - köztük az 50 felettieknek, az elhízottaknak és a krónikus betegeknek. A Wall Street Journal értesülései szerint Dubajban még ennél is tovább mentek: szépen csendben elkezdték két dózisnyi Pfizerrel beoltani azokat, akik eredetileg a kínai oltóanyagot kapták.
Mindez azt mutatja, hogy Bahreinnek és az Emírségeknek megfelelő volt a Sinopharm az év elején tapasztalt súlyos vakcinahiány idején, ám a szer csak áthidaló megoldás volt, hosszú távon már nem azzal kívánják megvédeni a lakosságot. A közel-keleti országban úgy tűnik, hogy hasonló elvet alkalmaznak, mint amit Dr. Theo Vos, a Washingtoni Egyetem kutatója vázolt fel nemrég, a lapunknak adott interjúban. “Ha éppen szűkösek az erőforrások, akkor a Sinopharm vagy az AstraZeneca vakcinája is sokkal jobb, mint megbetegedni. De ha egy ország rendelkezik elég védőoltással, akkor egyértelmű, hogy a magasabb hatásfokú szérumot érdemes használni” - fogalmazott a szakember.
A felmerülő aggályoktól függetlenül azonban a Sinopharm vészhelyzeti alkalmazására a WHO is rábólintott, illetve ezenfelül 73 ország hatóságai is zöld utat adtak a szérumnak. Egyes szakemberek szerint ez leginkább a globális oltóanyaghiánynak tudható be, amelyet súlyosbított, hogy az egyik legnagyobb exportőrnek ígérkező India a romló hazai járványhelyzet miatt áprilisban leállította a kivitelt. A “jobb, mint a semmi” elv alapján a Sinopharm áthidaló megoldást jelenthet, amíg világszerte tombol a pandémia és nincs megfelelő mennyiségű a hatásosabbnak bizonyuló vakcinákból.
A kínai gyártó idénre 3 milliárd dózis legyártását ígéri, és az előzetes megállapodások alapján várhatóan Argentínában, Bangladesben, az Emírségekben és Szerbiában is megkezdődik a vakcina előállítása. A fejlődő világban várhatóan lesz igény ezen készletekre, hosszú távon azonban egyáltalán nem biztos, hogy lesz helye a globális vakcina-kínálatban, különösen akkor, ha széles körben elérhetőbbé válnak a hatásosabb alternatívák. A Pfizer és Moderna is azt ígérte, hogy 2022-ben 3-3 milliárdot gyárt le védőoltásából, amely a vizsgálatok szerint minden tekintetben felülmúlja a kínai vakcinát. Nem elképzelhetetlen tehát, hogy a jövőben más országok is követik Bahrein és az Emírségek példáját - és Pfizerrel vagy más hatásosabb vakcinával garantálva az eredetileg Sinopharmmal oltottak védelmét.
- ROSTOVÁNYI ANDRÁS
