A lakosság 28 százaléka tartotta a súlyát, 16 százalék fogyott is, a magyarok több mint fele, 56 százaléka azonban valamennyit hízott a járvány alatt – derült ki a Napi.hu és a Pulzus Kutató friss, a felnőtt lakosságot kor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint is reprezentatív felméréséből.
Az ezer, 18 évesnél idősebb embert megkérdező felmérés eredménye szerint minden ötödik válaszadó legfeljebb 2 kilóval lett nehezebb, 15 százalékuk 2-4 kilóval növelte a súlyát, tizedük jelentősebb, 4-6 kilós, 11 százalékuk pedig 6 kilónál is nagyobb súlygyarapodásról számolt be.
A nők és a férfiak (28, 27 százalék) nagyjából átlagos arányban (28 százalék) mondták, hogy egyetlen grammot sem híztak. Ugyanígy átlagos arányban válaszolták (16, 17 százalék), hogy fogytak. A nemek szerinti súlygyarapodásnál azonban már jelentős a megosztottságot mutattak az eredmények: míg a nők 22 százaléka legfeljebb 2 kilós pluszról számolt be, a férfiaknak csak 17 százaléka tartozott ebbe a csoportba. Ugyanakkor míg a férfiak 15 százaléka szedett föl 6 kilónál is többet, a nők közül csak 7 százalék hízott ennyit.
A 60 pluszos generáció több mint harmada (36 százaléka) tartotta a súlyát, ötöde (22 százalék) két kilót hízott. Ebben a korosztályban minden tizedik megkérdezett számolt be a járvány ideje alatti súlyvesztésről. A legfiatalabbak, a 18-39 évesek ötöde azt vallotta, hogy egyáltalán nem hízott, 16 százalékuk két kiló pluszt mért magán, 16 százalék pedig 6 kilónál is többet szedett fel. Minden negyedik (24 százalék) 18-39 év közötti korcsoportba tartozó válaszoló fogyott is.
Iskolázottság alapján nem találtak jelentős eltérést a súlyváltozásban. Az derült ki, hogy a diplomások az átlagnál (11 százalék) kisebb arányban híztak 6 kilónál többet (8 százalék), viszont nagyobb arányban (21 százalék) fogytak, mint a többiek.
Az átlagos 28 százalékkal szemben a budapestiek 22 százaléka mondta, hogy egyáltalán nem hízott, és az átlag kétszerese, szintén 22 százalék jelezte, hogy vesztett a súlyából. A községekben élők közül az átlagosnál nagyobb arányban (31 százalék) mondták azt, hogy tartották a súlyukat. Fogyásról legkisebb arányban a megyeszékhelyen élők számoltak be, az átlagos 16 százalékkal szemben csak 10 százalék volt az arányuk.
Mint azt többször is megírtuk, az elhízás, amely egyrészt betegségnek tekinthető, számos további egészségügyi probléma rizikófaktora, kutatások szerint hozzájárul a Covid-19 súlyos lefolyásához. Magyarországon az elhízottak aránya Európában a legmagasabb. Az OECD adatai szerint a felnőtt magyar lakosság 60 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. Az életkor előrehaladtával a helyzet romlik: a 65 évesnél idősebbek között tíz emberből nyolcnak van súlyproblémája.
A testsúly, a stresszszint növekedésével párhuzamosan a mozgási kedv viszont csökkent a járvány alatt, ez derült ki egy tavaszi felmérésből. A megkérdezettek 21 százaléka a járvány kitörése óta kevésbé egészségesen táplálkozik, minden harmadik ember többet nassol, és a válaszadók 42 százalékának nőtt a testsúlya az elmúlt hónapok során, és minden második megkérdezett arról számolt be, hogy kevesebbet mozog, és 63 százalékuk érzi stresszesebbnek a mindennapokat a karantén kezdete óta eltelt időszakban. A megkérdezettek fele még annál is kevesebb időt szánt testmozgásra, mint amennyit a járvány kitörése előtt, ami azért is aggasztó, mert a sportolási hajlandóság korábban is alacsony volt, most viszont megduplázódott, 20 százalékra emelkedett azok aránya, akik egyáltalán nem mozognak.
