Karinthy Márton két évvel ezelőtti halála óta a család nevét viselő színház kapcsán leginkább konfliktusokról lehetett hallani. A újbudai magánszínház Márton mániája volt, szinte mindenese volt a teátrumnak, valósággal ott lakott. Társulatot nem épített ki, mindig produkciókra szerződtetett és igyekezett elérni, hogy a ráérő művészek közül minél többet megnyerjen az adott előadáshoz. Szívesen is jöttek hozzá, még akkor is, ha a szakmai megbecsüléssel folyamatosan küzdenie kellett az alapítónak. Figyelt arra, is hogy folyamatosan repertoáron tartson Karinthyt, a nagypapa Karinthy Frigyes, vagy édesapja Karinthy Ferenc, aki egyébként idén lenne száz éves, valamelyik művét, illetve az abból készült színpadi változatot. Halálával azonban megszűnt a színház körüli nyugalom. Hiába hagyta hátra végakaratát, az örökösök között belső feszültség támadt, a művészeti vezetőnek felkért Földes Eszter, aki a már beteg Karinthy Márton utolsó rendezését befejezte, végül távozott a Karinthy kötelékből. Karinthy Márton lánya, Karinthy Vera igyekezett megoldani valahogy a helyzetet. Az időközben létrejött művészeti tanács egyik tagjának, Oberfrank Pálnak a közreműködésével eljutottak a Magyar Teátrumi Társaságig, illetve a kulturális államtitkárságig és a színházat működtető cég megvásárlására az egyik taopótló pályázaton 300 millió forint jutott a helyzet rendezésére.
Így a Karinthy Színház kilencvenhét százalékos tulajdonosa a Magyar Teátrumi Társaság lett, három százalék pedig maradt Karinthy Veránál, aki szintén tagja a művészeti tanácsnak.
Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság titkára elmondta, hogy a szervezet elnökségében ülők valamennyien jóban voltak Karinthy Mártonnal és úgy érezték, hogy az a művészeti örökség, amit hátrahagyott, nem tűnhet el és ezért tenniük kell. A szervezet a Szarvasi Szabadtéri Színpad üzemeltetésében ugyan érdekelt, de Szabó László szerint tulajdonosi szerepbe most kerültek először. Ami a teátrum jövőbeli finanszírozását illeti, a Karinthy évek óta kiemelt státuszú színház, tehát évről évre kap állami támogatást. (2020-ban 120 millió forintot kaptak.) Szabó László hozzátette most is beadtak különböző támogatási igényt a minisztériumhoz, ebből többek között fejlesztenék a hang és fényparkot, illetve egy buszt is vásárolnának.
Karinthy Vera lapunknak elmondta, hogy szerinte édesapja elégedett lenne a mostani helyzettel. A korábbi konfliktusok és támadások ellenére szeretnék bebizonyítani, hogy a Karinthy politikától független marad, és csak az számít majd, hogy jó darabokat játszanak. - Apukámat politikai oldaltól függetlenül mindenki tisztelte és elismerte, mint megszállott színházcsinálót - jegyezte meg.
Korábban a színházat az újbudai önkormányzat is támogatta, kedvezményes bérleti díjat számolt fel, ez az együttműködés úgy tudjuk, annak ellenére, hogy a kerület ellenzéki vezetésű lett, továbbra is megmarad.
Eddig a színházat Bakos-Kiss Gábor színész vezette, de mivel a következő hónaptól átveszi a Győri Nemzeti Színház irányítását, új vezetőre lett szükség. Ezt a feladatot végül a mindössze huszonnyolc éves színész, Berettyán Nándor kapta, aki négy éve végzett a Kaposvári Egyetemen Vidnyánszky Attila osztályában. A Nemzeti Színház tagja és marad is. - Egy csütörtöki napon épp a boltból mentem haza, amikor egyszer csak csörgött a telefonom – mesélte az új direktor. - Szabó László hívott, azt hittem focizni invitál, de nem, hanem felvetette, hogy mi lenne, ha én lennék a Karinthy Színház igazgatója. Először nem tudtam megszólalni, kértem egy kis gondolkodási időt, de végül igent mondtam. A felkérésben benne volt, hogy szeretnék, ha a színház alkotói körében megjelenne egy fiatal generáció. Ez egy komoly felelősség. Szeretném, ha azok, akik bíztak bennem, nem csalódnának majd. Engem Vidnyánszky Attila tanított, kötődöm hozzá, elfogult vagyok vele, de kényszeríteni kell magunkat, hogy merjünk gesztust tenni. Nézek majd mindenféle előadást, bárki legyen az adott rendező tanára és ha kíváncsi vagyok valakire, ugyanúgy teret adok majd neki, mint Vidnyánszky Attila leendő rendező hallgatóinak.
