A szakszervezet közleménye szerint hetek óta zajlanak a bértárgyalások, de a munkáltató július 1-től csak 4 százalékkal lenne hajlandó emelni a béreket. A VDSZ 8 százalékról indított, de meghallgatva a menedzsment által felvázolt gondokat 6, majd 5 százalékra vitte le követeléseit. Ennél lejjebb viszont nem hajlandó menni, az érdekvédők szerint megalázó lenne a júliustól kifizetendő 4 százalék, mert az csupán évi 2 százalékot jelent.
A VDSZ azt is kifogásolta, hogy a cégvezetés a Covid hatásaira hivatkozva még ezt a béremelést is differenciáltan kívánja végrehajtani, miközben a GE Aviation tavaly 113 milliárd forintot vitt ki osztalékként az országból, és a mérlegadatok alapján 34 milliárdos nyeresége volt. Eközben a VDSZ béremelési javaslata mindössze 9 millióval több a munkáltató ajánlatánál, ami a mérlegadatok tükrében elenyésző különbség – hangsúlyozta a szakszervezet.
A Nemak Győr Alumíniumöntöde Kft.-nél a múlt héten szintén sztrájkra készültek a dolgozók a jövedelmeket érintő, tervezett intézkedések miatt, ám a helyi Könnyűfémöntők Vasas alapszervezete a napokban végül sikeresen megállapodott a munkáltatóval.
A minimálbér, amelyhez számos munkáltató igazítja bérfejlesztéseit, szintén csak 4 százalékkal nőtt az idén, igaz, nem júliustól, hanem februártól. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) szerint viszont a legkisebb béreket a harmadával kellene megemelni. A szervezet elnöksége a héten tartott ülésén úgy döntött: felkérik az Európai Parlament hazai képviselőit, hogy álljanak ki a magyar munkavállalók érdekeiért és az európai minimálbér-rendszer bevezetéséért.
A MASZSZ régóta szorgalmazza, hogy az Európai Unió tagállamaiban egységes normák szerint minden, teljes munkaidőben dolgozó ember tisztességes megélhetést biztosító minimálbért kapjon – fogalmazott Kordás László elnök. Emlékeztetett: Magyarországon a minimálbért és a bérminimumot keresők a foglalkoztatottak negyedét teszik ki.
Az Európai Bizottság tavaly október végén új uniós irányelvre tett javaslatot az egységes európai minimálbér-rendszer alapelveiről, amelyben minden tagállam számára megjelöli a “megfelelő szintű minimálbér” kritériumait, figyelembe véve a minimálbér vásárlóerejét, a bruttó bérek növekedési ütemét, mértékét, valamint a termelékenység alakulását. A MASZSZ szorgalmazza e rendszer mielőbbi hazai bevezetését, és kiáll a közösen kidolgozott küszöbértékek mellett, hogy a mindenkori minimálbér az átlagbér medián értékének 60 százaléka és az átlagbér 50 százaléka legyen. Kordás László szerint a tavalyi adatok alapján így Magyarországon a minimálbér 32 százalékos emelésére lenne szükség.
