;

Zöldzóna;bálnák;

- „Összementek” az utóbbi 20 évben az északi simabálnák

A jelenlegi fiatal generáció 14 helyett csak 13 méteres és soványabb is a déli rokonokhoz képest.

Egy kutatás szerint átlagosan egy méterrel kisebbek az északi simabálnák, mint húsz éve, ami aggasztó a faj fennmaradásának szempontjából.

A Current Biology csütörtöki számában megjelent drónos és légi felvételekkel alátámasztott tanulmány szerint a veszélyeztetett fajok közé tartozó északi sima bálnák (Eubalaena glacialis) fiatal generációja már nem olyan hosszú, mint a húsz évvel ezelőtti példányok. A kutatók szerint ezért az ember a felelős, ugyanis a halászat, a hajókkal való ütközés, valamint a bálnák táplálékforrásának klímaváltozás miatti északabbra költözése együttesen váltja ki a méretük csökkenését.

Egy faj méretének csökkenése súlyos következmény, hiszen az a faj túlélését fenyegeti, mivel a bálnáknak kevés utódja születik. A kutatók szerint a bálnák nem fejlődnek elég nagyra ahhoz, hogy gondozni tudják a borjakat, vagy akárcsak vemhesek legyenek.

Az északi simabálnák átlagos hossza 14 méter, de a jelenlegi fiatal generáció csak 13 méteres.

A tanulmány szerint nem arról van szó, hogy egyszerűen kisebbek lettek a bálnák: ez egy pszichológiai probléma fizikai megjelenése. Mint Regina Asmutis-Silvia, az észak-amerikai bálna- és delfinvédelemmel foglalkozó intézet igazgatója érzékeltette: 

ez az állapot olyan, mint „a mellkasi fájdalom a szívinfarktus előtt”.

A kutatásban részt nem vevő szakember hozzátette: amennyiben ezt figyelmen kívül hagyják, az elkerülhetetlenül tragédiához vezet, míg ha kezelik, azzal szó szerint életet mentenek, azaz ebben az esetben egy egész fajt.

Mindössze 356 északi simabálna maradt a Földön. 2010-ben még 500 példány élt. Mint Amy Knowlton, a tanulmány társszerzője rámutatott: a faj populációja egyre csökken. Korábban a tudósok csak a bálnák pusztulására koncentráltak, mostanra azonban rájöttek, hogy az élő példányokat érintő probléma tovább csökkentheti a populációt. A legégetőbb gond az, hogy a bálnák belegabalyodnak a halászhálókba. A bálnák több mint 83 százaléka életében legalább egyszer beletekeredik egy ilyen hálóba, de olyan példány is akad, amely nyolcszor. Ha a háló nem is okozza a halálukat, a szaporodási képességükre hatással van – hangsúlyozta Knowlton. Egy másik probléma a hajókkal való ütközés.

Mindkettőt törvényi szabályozással kezelték a bálnák néhány megszokott élőhelyén, Knowlton szerint azonban 2010 óta az éghajlatváltozás miatt a tengeri emlősök által fogyasztott plankton északra és keletre, a törvényi szabályozás nélküli területekre vándorolt, és ezzel a bálnákat érő balesetek száma is megnövekedett. A táplálkozóhelyek eltolódása további fizikai megpróbáltatást jelentett az északi simabálnák számára, amelyek már így is soványak voltak déli rokonaikhoz képest.

Az építkezés azonnali felfüggesztéséről és a különböző világörökségi besorolások veszélyeztetéséről írtak Magyarország OECD és UNESCO nagykövetének, illetve a magyar államnak.