Az Európai Parlament osztrák néppárti alelnöke élesen bírálta Orbán Viktort az unió legfelsőbb bíróságának tegnapi döntése nyomán, amely elutasította a magyar kifogást a 7-es paragrafus alapján indult eljárás ügyében. Karas rámutatott: a kormányfőnek végre be kell tartania az EU-normákat az igazságszolgáltatás, a sajtó és a tudomány szabadsága kapcsán. Épp úgy, mint bármely más tagállamnak. De aki elhagyja a demokrácia és a jogállam talaját, az hiába trükközik, nem bújhat ki a felelősség alól. Hogy ilyesmi ne fordulhasson elő, erre jött létre a jogállami mechanizmust. Így azt most be kell vetni, és nem szabad fiókba tenni.
A német környezetvédők nevében Daniel Freund EP-képviselő üdvözölte, hogy Magyarország felsült panaszával az Európai Bíróságnál. A politikus kifejtette: ezek után a Tanácsnak végre fel kell adnia blokádját és meg kell vonnia a magyar kormány szavazati jogát, mindaddig, amíg az fel nem számolja jogállami hiányosságokat. Mert nem szabad megengedni, hogy Orbán Viktor diktatúrát alakítson ki országában – minden közösségi megtorló intézkedés nélkül.
A jelentés megjegyzi, hogy a miniszterelnök próbálja minden erővel leállítana az eljárást, de az EUB most sót szórt a sebbe. A cél az, hogy ne sérüljön az igazságszolgáltatás önállósága és a szólásszabadság joga. Azon kívül napirenden van a kisebbségek, valamint a menekültek helyzete is. Ezzel együtt cseppet sem valószínű, hogy az EU eljut a szankciókig, mert azokat komoly tényezők hátráltatják a miniszteri tanácsban. A testület még odáig sem jutott el, hogy kimondja, amit az Európai Parlament már megállapított, hogy ti. egyértelmű a közös értékek megszegésének veszélye.
Ugyanakkor a magyar vezetés így is kézzel-lábbal tiltakozik az eljárás ellen, mert teljesen megalapozatlannak minősíti a szemrehányásokat.
Az EP magyarországi jelentéstevője úgy értékelte a legfelső európai bíróság állásfoglalását, hogy az megint csak azt bizonyítja: Strasbourgnak igaza volt, amikor fellépett a Bizottság tétlensége ellen, és elindította az eljárást a 7-es cikk alapján a magyar kormány ellen. Azaz egyértelmű, hogy nem csupán az unió végrehajtó testületét kell az alapszerződések őrének tekinteni, hanem a Parlament is cselekedhet, sőt, cselekednie is kell, amikor súlyos fenyegetés éri az európai értékeket.
A francia zöldek képviselője, Gwendoline Delbos-Corfield szerint a Tanácsnak minden eddiginél egyértelműen vállalnia kell a rá háruló felelősséget és intézkednie kell Magyarország ügyében. Strasbourg már évekkel ezelőtt egyértelművé tette, hogy kész közbenjárni, ám a tagokat tömörítő Európai Tanács jó két éve még egyetlen meghallgatást sem szervezett a magyar kérdésben.
Az Európai Bíróság ugyan visszaverte a magyar kormány próbálkozását az ország ellen kezdeményezett jogállami eljárás meghiúsítására, ám nem valószínű, hogy felfüggesztenék az ország szavazati jogát az unióban, mert a miniszterelnök hiába viaskodik Brüsszellel a demokratikus normák ügyében, az unióban ellentétes törekvések ütköznek. Egyes országok szeretnének fokozni a nyomást, miután a Fidesz aláássa a demokráciát. Mások viszont nem szeretnék még jobban elidegeníteni Budapestet, mert az csak tovább gyengítené az összefogást a szervezeten belül.
Holtpont alakult ki és a közösség nemigen volt képes, hogy irányvonala megváltoztatására vegye rá a politikust. Így az erősen korlátozó intézkedéseket hozott a migránsok és a melegek ellen, valamint még szigorúbb ellenőrzése alá vonta a sajtót, a tudományt és a civil szférát. Ő maga ugyanakkor tagadja, hogy megszegné a törvényeket és a hagyományos, illetve katolikus értékek őrzőjének állítja be magát. Nemrégiben azzal fenyegetőzött, hogy megtorpedózza az EU pénzügyi csomagját, ha a támogatások kifizetését összekapcsolják a jogállam tiszteletben tartásával. Az EP viszont a három éve hozott döntésében kimondta: egyértelmű a veszély, hogy Magyarországon súlyosan megszegik az európai alapértékeket.
Elenyésző a veszély akár Magyarország, akár Lengyelország számára, hogy bármi komoly következménye lenne a 7-és paragrafus alapján folyamatban lévő eljárásnak, mert a tagsági jogok befagyasztásához 26 igenlő szavazatra lenne szükség, márpedig Budapest és Varsó kölcsönösen megígérte, hogy vétóz a másik érdekében. Részben éppen ez magyarázta, hogy tavaly év végén megszületett a jogállami mechanizmus, tehát hogy visszatartsák a szubvenciók egy részét, ha valamely tagország megszegi a szabályokat, főként ha ily módon kár érheti a pénzügyi alapokat. Ez esetben minősített többség rendelheti el a szankciókat.
Úgy néz ki, hogy a mérsékeltebb vélemény kerekedik felül Strasbourgban, így az EP lélegzetvételhez juttatja a Bizottságot és egyelőre nem citálja az Európai Bíróság elé, jóllehet az nem tett eleget a hónap elejéig adott ultimátumnak és nem tette közzé a jogállami mechanizmus bevetésének irányelveit, továbbá nem küldött figyelmeztetést az Orbán-, illetve Morawiecki-kabinetnek. Weber, a Néppárt frakcióvezetője a haladékot azzal indokolta a nagy képviselőcsoportok első embereinek egyeztetése után, hogy segíteni szeretnének von der Leyennek, mármint hogy a nyári szünet előtt elkészüljön a tervezet. Ily módon nem venné jól ki magát a vádemelés.
Ám a CSU-politikus azt is hozzátette, hogy ha megvan az alkalmazást szabályzó dokumentum, akkor azzal a lehető leghamarabb élni is kell. Ez benne lesz az EP által a következő héten elfogagandó határozatban. Azt azonban nem árulta el, hogy a kereszténydemokraták meddig hajlandóak várni, de szavaiból az derült ki, hogy számukra elfogadható volna, ha a nyár után mennének el a levelek Budapestnek és Varsónak. A szociáldemokraták viszont fokozni kívánják a nyomást. A német Katarina Barley arról beszélt, hogy a panaszt még ebben a hónapban el kell indítani – értelemszerűen: a végén.
Utána a Bizottságnak két hónapja lenne, hogy reagáljon, de a kereset csak további két hónap múlva jutna el Luxemburgba. A környezetvédők és a liberálisok túl lassúnak tartják az ütemet, de azért belemennének.
Ugyanakkor von der Leyen így is, úgy is kutyaszorítóban van, mert a mulasztás vádja árt a tekintélyének. Ezen túlmenően ugyan már megvannak a feltételek, hogy végre elkezdjék folyósítani a pénzeket a gazdasági mentőcsomagból, viszont tavaly megígérte Orbánnak és Morawieckinek, hogy addig nem lép a jogállami mechanizmus ügyében, amíg az EUB előtt van az ügy. De az még bőven eltarthat az év végéig, sőt tovább is. Pont ebben bízik a választásokra készülő magyar miniszterelnök.
Elterjedt vélemény Strasbourgban ugyanakkor, hogy Brüsszel csak jelentős nyomás hatására hajlandó megnyitni az eljárást. A zöldek már jogi szakvéleményt is kidolgoztak, hogy Magyarországot felelősségre vonják. De a túlzott nyomulás ezzel együtt kockázatos, mert a lényeg, hogy érzékeny ponton találják el az érintett országokat. Ehhez pedig nem elég, ha a végrehajtó testület kezdeményezi a szankciókat, azt minősített többségnek kell jóváhagynia a Tanácsban. Tehát jogilag bombabiztosnak kell lennie, ezért bölcsebb volna megvárni, miként vélekedik róla az Európai Bizottság.
A vezető német lap úgy látja, hogy a Bizottságnak le kellene húznia glaszékesztyűt, hogy végre tiszta helyzetet teremtsen Magyarország és Lengyelország ügyében. Ehhez egyértelmű felszólítást kapott az Európai Parlamenttől, annak üzenete nemigen lehetett volna egyértelműbb. Vagyis hogy kezdeményeznie kell a jogállami eljárást. Annak vége pedig az lehet, hogy visszatartják, illetve törlik a brüsszeli szubvenciókat, vagy legalábbis azok egy részét, ha nem függetlenek a vétkes ország(ok) bíróságai, illetve veszélyben van az államapparátus semlegessége.
Moritz Körner, német szabaddemokrata EP-politikus, aki vezető szerepet vitt tavasszal a kétharmaddal jóváhagyott EP-határozat kidolgozásában, most úgy látja: eljött az idő, hogy immár ne bánjanak kesztyűs kézzel Magyarországgal, Lengyelországgal és Bulgáriával. A jogállam sok helyütt omladozik az EU-n belül, ám ezt nem szabad tétlenül szemlélni.
A zöldek is sürgős cselekvést szorgalmaznak. Szerintük túl sok a négyhónapos haladék. Daniel Freund kijelentette: Orbán Viktor autokráciává változtatta Magyarországot és a barátoknak, családtagoknak osztogatja az uniós forrásokat. Ha büntetlenül megúszhatja, akkor ily módon a Bizottság segít neki a választási kampányban, egyben felhívást küld keringőre mindazoknak, akik szívesen lemásolnák a magyar módszert.
Katarina Barley arra hívja fel a figyelmet, hogy nincs szükség irányelvekre, ha Brüsszel értesíteni kívánja az érintett kormányokat: baj lesz, ha nem térnek jobb belátásra. A tapasztalatok azonban azt mutatják, jegyezte meg a szociáldemokrata képviselő, hogy a Bizottság általában igen visszafogott és nemigen fűlik a foga lépni, amikor a jogállam mellett kell kiállni. A kereszténydemokraták nevében viszont a CSU-s Monika Holhmeier kifejtette: az a legfőbb, hogy senki ne köthessen bele jogi oldalról a jogállami szankciókba.
Az Európai Parlament liberális frakciója azt szeretné, ha a jövő héten sikerülne maga mellé állítania a képviselők többségét, és így perbe foghatná a Bizottságot az EU legfelső szintű bíróságánál, amiért Brüsszel figyelmen kívül hagyta az EP által megszabott határidőt, és e hónap elejéig nem élesítette be a jogállami mechanizmust a magyar és a lengyel kormány ellen. A nyilatkozat szerint a „Újítsuk meg Európát”-csoportnak elege van az állandó halogató taktikából és abból, hogy von der Leyenék az időre játszanak.
Ezért javaslatot kívánnak benyújtani, miszerint a Bizottság mulasztást követett el. A kezdeményezés mögé alighanem beállnak a zöldek. A gond ott van, hogy nem tudni, mikor mond ítéletet az Európai Bíróság a jogállami mechanizmus ellen benyújtott budapesti, illetve varsói panasz ügyében. Amikor a Tanács tavaly meghozta döntését, tehát hogy megvonhatja az anyagi forrásokat a jogállammal szembeszegülő tagoktól, a Bizottság – kétséges jogi alapokon ugyan, de megígérte, hogy addig nem alkalmazza az új szabályt, amíg nincs meg az EUB verdiktje. Ám Jourová legutóbbi nyilatkozata arra utalt, hogy Brüsszel visszalép e kötelezettségvállalástól.
A hetilap úgy véli: a Bulgária ellen hozott kemény amerikai büntető intézkedések feketén-fehéren mutatják: az EU éveken át a homokba dugta a fejét, amikor pedig szembe kellett volna szállnia a grasszáló bolgár korrupcióval. A State Department nyilatkozata nem hagy kétséget afelől, miközben a célpont több neves politikus, illetve gazdasági szakember, hogy az intézkedéssel a jogállamot, valamint a demokratikus intézményeket kívánja megerősíteni. Márpedig ez roppant kínos az unió számára, hiszen egy külső hatalom kénytelen közbelépni, de hát Brüsszel évek óta tétlen, miközben az egyik legkorruptabb tagállamról van szó, amely sereghajtó az alapértékek szempontjából.
Ám a jogállami vita az eltelt években elsősorban Magyarországra és Lengyelországra összpontosult, Bulgária viszont ily módon szélárnyékban maradt. Köszönhetően elsősorban a miniszterelnöknek, aki Orbántól és Kaczynskitól eltérően óvakodott provokálni az uniót. A Néppárt kiszorította a Fideszt, Boriszov pártja viszont változatlanul megbecsült tag a szövetségben. Merthogy a politikus képes volt úgy megjelenni, mint aki készséges partner, sőt, csapatjátékos. Támogatta pl. a jogállami mechanizmus elrendelését és különösen jó a viszonya Merkellel.
Annál pikánsabb ily módon Washington húzása. Szófia azonnal egyetértését fejezte ki az Egyesült Államok elhatározásával, de az ottani Külügynek aligha hisz bárki is. Hiszen a bíróságok a hatalom kezében vannak, és hiába áll az ország a belépés óta az EU különleges megfigyelése alatt, annak révén egyáltalán nem sikerült jobbra fordítani a közállapotokat. De lehet, hogy a jogállami mechanizmus majd segít, mert az olyan, mintha Bulgáriára találták volna ki.
Hogy a budapesti és a ferencvárosi polgármester átkeresztelte a leendő fudani campus körüli utcákat, az fejfájást okoz Orbánnak, mert szeretne Kína legmegbízhatóbb uniós szövetségese lenni és már többször is megakadályozta, hogy az EU Peking-ellenes állásfoglalást fogadjon el. Karácsony Gergely szerint a lépéssel azokra emlékeztetnek, akiket üldöznek a kommunista országban, és akikkel a főváros vezetése szolidaritást vállal. Ez persze önmagában nem elegendő, hogy meghiúsuljon a beruházás, de az üzenet világos: az önkormányzat minden eszközt felhasznál a diákváros tervének valóraváltására.
A politikus emlékeztetett arra, hogy a tervet ugyan a magyar és a kínai kormány a legfelső szinten hagyta jóvá, de a magyar lakosság nem támogatja. Ő maga nem szeretne ártani a kétoldalú kapcsolatoknak, csupán az egyetem létesítését ellenzi. Még akkor is, ha emiatt nem lehet kizárni Kína válaszlépését. Ám ettől Karácsony továbbra is felszólal az emberi jogok mellett. Kovács Zoltán viszont azt mondta, hogy egyes ellenzéki vezetőknek elment az eszük.
