melanóma;

Képünk illusztráció

- Önvizsgálattal megelőzhető a melanóma

Hiánypótló kutatást végzett a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikája mintegy 140 melanomás beteg bevonásával.

Világszerte, így hazánkban is egyre gyakoribb a melanoma előfordulása: az újonnan diagnosztizált hazai esetek száma ma már eléri az évi 3 ezret. A Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikáján mintegy 140 melanomás beteg bevonásával elvégzett hiánypótló kutatás megállapítása szerint a betegséggel kapcsolatos felvilágosítás azok körében is fontos, akik egyébként egészségtudatosan élnek, és rendszeresen vesznek részt prevenciós szűrővizsgálatokon. A melanomás betegek harmada ugyanis még mindig több mint egy évig vár, hogy a gyanús bőrelváltozással orvoshoz forduljon, és emiatt sokan már a betegség előrehaladott állapotában, például áttéttel jutnak el a diagnózisig. A korai felismerésben meghatározó a gyanúra okot adó bőrelváltozások megismerése, a személyes kockázatok korai tudatosítása, a rendszeres és precíz önvizsgálat, illetve az odafigyelő családtagok, akik segíthetnek a betegség azonosításában. A tudatosság növelése életmentő lehet, hiszen a betegség korai felismerése rendkívüli mértékben javítja a gyógyulás és a túlélés esélyét.

A melanoma agresszív rákos megbetegedés, amely azonban időben felismerve jól kezelhető. A betegség kockázata az életkorral együtt nő, de 30 évnél fiatalabbaknál is előfordul, sőt ma már ez a fiatal nők és férfiak egyik leggyakoribb daganatos betegsége. Ha korai stádiumában fedezik fel, a megfelelő terápiával az érintettek 99 százaléka öt év elteltével is életben van, míg a szervi áttéteket okozó melanomával diagnosztizált páciensek esetében ugyanez a szám a fentinek csupán a töredéke.

A melanomás betegek több mint kétharmada úgy gondolja, hogy a betegséget megelőző egy évben odafigyelt az egészségére, de valójában csupán 15 százalékuk érdeklődött a bőrrák felismerésének lehetőségeiről, a páciensek csupán 13 százaléka hitte a diagnózis előtt, hogy másokhoz képest több az esélye a bőrrákra, 38 százalékuk pedig a diagnózis felállítása előtt nem is tudott arról, hogy a melanoma egy rosszindulatú bőrdaganat.

A melanomával diagnosztizált nők 71, illetve 77 százaléka járt mellrák- és méhnyakrákszűrésen, a páciensek 94 százaléka pedig rendszeresen ellenőrzi a vérnyomását, többségük a koleszterinszintjével is tisztában van. Ehhez képest háromból egy beteg sohasem ellenőrzi a bőrét, és csak a betegek fele ellenőriz egynél több testtájat is – a melanoma felismerését elősegítő képeket pedig mindössze 4 százalékuk látott korábban. 

Ennek érdekében a szegedi szakemberek egy fotókra épülő online kvízt is létrehoztak, amelynek segítségével – intuitív módszerrel – gyorsan megtanulható a melanoma felismerése. Idén júniusban, a Magyar Dermatológia Társulat égisze alatt átfogó érzékenyítő kampány is indul az önvizsgálat és a korai felismerés támogatására.

Az űrutazás hatásait vizsgálják a segítségükkel, az immunrendszerük ugyanis hasonló az emberéhez. A mikroszkopikus medveállatkáktól pedig olyan „trükköket” lesnének el a kutatók, amelyeket aztán az űrhajósok védelmére lehetne használni.