Tudomány;NASA;ISS;tintahal;

- Tintahalbébiket küldenek a Nemzetközi Űrállomásra

Az űrutazás hatásait vizsgálják a segítségükkel, az immunrendszerük ugyanis hasonló az emberéhez. A mikroszkopikus medveállatkáktól pedig olyan „trükköket” lesnének el a kutatók, amelyeket aztán az űrhajósok védelmére lehetne használni.

Tintahalbébiket küld csütörtökön az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), amelyeknek fontos szerepe lesz az űrutazás hatásainak vizsgálatában – számolt be róla a BBC News.

Az amerikai űrkutatási hivatal 128 apró tintahalat és ötezer mikroszkopikus állatot indít útnak magyar idő szerint az esti órákban az űrállomásra. Az élőlények és a kutatáshoz szükséges eszközök a Space X Falcon 9 rakétájával érnek célba. A kísérletekkel az űrutazás hatásait akarják vizsgálni az űrállomáson.

Azért tintahalbébit választották a kísérlethez, mert a tintahalak immunrendszere hasonló az emberéhez.

A NASA szerint a kísérlet segíthet olyan védelmi intézkedések kidolgozásában, amelyek biztosíthatják, hogy az űrhajósok a hosszú űrmissziók során egészségesek maradjanak. „Az állatok és az emberek is a mikrobákra támaszkodnak az egészséges emésztőrendszer és immunrendszer fenntartása érdekében. Nem teljesen értjük, hogy az űrrepülés hogyan változtatja meg ezeket a jótékony kölcsönhatásokat” – mondta Jamie Foster, a kísérlet vezető kutatója. Hozzátette: a tintahalakkal ezeket az egészséggel kapcsolatos fontos kutatásokat modellezhetik.

A tintahalakat a Földre való visszatérésük előtt lefagyasztják.

Az űrállomásra küldött 5000 mikroszkopikus medveállatka jól viseli a szélsőséges körülményeket. Ez teszi őket tökéletesen alkalmassá annak tanulmányozására, hogy az élet hogyan reagál és alkalmazkodik egy ilyen extrém környezethez. A kutatók reményei szerint ezek az információk felhasználhatók az embereket az űrben érő stresszfaktorok megértéséhez.

„Az egyik dolog, amire nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy hogyan élnek és szaporodnak a medveállatkák ebben a környezetben, megtudhatunk-e valamit az általuk alkalmazott trükkökről, és azokat fel tudjuk-e használni az űrhajósok védelmére” – magyarázta Thomas Boothby, a kísérlet vezető kutatója.

A tervezett kísérletek között szerepel annak vizsgálata is, hogy a robotkarok virtuális valóság segítségével távolról is működtethetők-e, valamint a környezeti hatásokat jobban tűrő gyapot előállításának tanulmányozása. 

Az életveszélyben lévő baba az első, akit ECMO-készülékkel hosszabban utaztattak Magyarországon.