Elképzelhető, hogy nem vehetnek részt a labdarúgó Bajnokok Ligája 2021/22-es szezonjának küzdelmeiben azok a csapatok, amelyek továbbra sem lépnek ki a Szuperligából. A minden futballszervezettől független, zárt versenysorozatot tizenkét élklub - AC Milan, Arsenal, Atlético Madrid, Barcelona, Chelsea, Internazionale, Juventus, Liverpool, Manchester City, Manchester United, Real Madrid, Tottenham - alapította meg a legnagyobb titokban. Politikusok, szurkolók tiltakoztak a Szuperliga elindítása ellen, az óriási felháborodás hatására kilencen kiléptek a sorozatból, a Barcelona, a Juventus és a Real Madrid azonban továbbra is kitart a Szuperliga mellett.
"A világ három talán legjobb csapatáról van szó, de ők is büntethetők, ha nem tartják be a szabályokat, ebben az esetben velük sem lehet kivételezni - mondta Teodor Teodoridisz, az európai szövetség (UEFA) főtitkára a spanyol Marca című lapnak adott interjúban. - Az UEFA fegyelmi eljárást indított a Szuperliga mellett kitartók ellen, csak rajtuk múlik, milyen döntés születik."
A főtitkár hozzátette: bármilyen határozatot hoz a fegyelmi testület, az érintettek fellebbezhetnek a nemzetközi Sportdöntőbíróságnál, ha nem értenek egyet az eljárást lezáró ítélettel.
Április 19-én hangzott el a hivatalos bejelentés a Szuperliga létrehozásáról. Az UEFA május 12-én jelentette be, hogy eljárást indít az új sorozat alapítói ellen, ám végül a kilépőkkel megállapodott, így ők elkerülték a szankciókat. A Barcelona, a Juventus és a Real Madrid ellen viszont elindult a fegyelmi eljárás.
Florentino Perez, a Real elnöke az As című lapnak áprilisban azt mondta, a Szuperliga résztvevői szerződést kötöttek egymással, amelyben vállalták, hogy 23 évig nem hagyják el az új versenysorozatot, a megállapodás megszegőinek több százmillió eurós kártérítést kell fizetniük. Az új versenysorozatot azért akarták elindítani, mert Európa vezető klubjai nem tartják igazságosnak a Bajnokok Ligája televíziós bevételeinek elosztását: az UEFA minden résztvevőnek ugyanannyit fizet, az élcsapatok azonban úgy vélik, nekik köszönhető a magas jogdíj, ezért nagyobb arányban akarnak részesedni ebből, mint a többiek. Ha elindult volna a Szuperliga, akkor az itt szereplők az ígéretek szerint négy-ötször annyi pénzt kerestek volna, mint amennyit a BL-ben kapnak.
A húszcsapatosra tervezett Szuperligában tizenöt csapat helye állandó lett volna, öten az előző szezon eredményei alapján lettek volna tagjai a mezőnynek.
