A Trump-kormányzat és a szaúdi trónörökös közel-keleti "mestertervének" utózöngéje lehetett a II. Abdullah jordániai király elleni összeesküvés - erre a következtetésre jutott a minap amerikai és térségbeli tisztségviselőkkel folytatott háttérbeszélgetésekből a brit The Guardian. Az intrikát, amely az Egyesült Államok egyik legmegbízhatóbb térségbeli szövetségesének számító Jordánia stabilitását fenyegette, még áprilisban leplezték le a helyi hatóságok.
Az első hírekben puccskísérletnek, utóbb zendülésnek minősített konspiráció főszereplője, Hamza bin Huszein herceg volt. Az egykori trónörökös a feltételezések szerint a társadalmi elégedetlenség kiaknázásával kívánt feszültséget szítani, vélhetően azért, hogy ismét a trón közelébe kerüljön. A terv elbukott, a szókimondó herceg azóta hűségesküt tett a királynak és a nyilvánosság elől szinte teljesen elzárva tölti idejét. Tizennyolc őrizetbe vett feltételezett bűntársának zömét április közepén szabadlábra helyezték, mindössze két kulcsszereplő maradt fogságban: Haszán bin Zaíd, az uralkodó szaúdi állampolgársággal is rendelkező unokatestvére és Bászem Avadallah egykori pénzügyminiszter, Mohamed bin Szálmán szaúdi trónörökös tanácsadója. Személyük nem sok kétséget hagy afelől, hogy a jordániai hírszerzés melyik országot sejti a “külföldi támogatású” ármány mögött.
Mohamed herceg részéről nem is lenne meglepő egy ilyen beavatkozási kísérlet, hiszen ő volt az, aki 2017-ben ellentmondást nem tűrő vendégszeretetével lemondásra kényszerítette Szaád Hariri akkori libanoni miniszterelnököt. A jordán cselszövők lekapcsolását követően Fejszál bin Farhan szaúdi külügyminiszter Ammánba utazott, sajtóhírek szerint azért, hogy elérje Avadallah kiengedését, bár Rijád váltig állítja, hogy a látogatás célja II. Abdullah személyes támogatása volt. Árnyalja a képet, hogy a szaúdi trónörökös az utóbbi hónapokban látványosan visszafogta magát, igazodva a megváltozott széljáráshoz. Ez persze nem zárja ki, hogy a múltban köze lehetett az összeesküvés előkészítéséhez.
Itt jön a képbe az a közel-keleti “mesterterv”, amely Donald Trump vejének és tanácsadójának, Jared Kushnernek és Mohamed bin Szalmánnak a közös agyszüleménye. Elképzelésük gyökeresen megváltoztatta volna a régió dinamikáját, különböző tranzakcionalista (valamit valamiért) elven kötött egyezségek révén rendezte volna a viszonyt Izrael és az arab országok között, egységfrontot teremtve Iránnal szemben. Habár a viszonyrendezésről szóló megállapodások egy része megvalósult, a koncepció legfontosabb eleme, az “évszázad alkujaként” beharangozott izraeli-palesztin béketerv csúfosan elbukott. Ehhez az egyeztetésekből kihagyott, kész helyzet elé állított Palesztin Hatóság mellett Jordánia ellenkezése is hozzájárult.
Az elutasító álláspontja miatt Washingtonban akkoriban fokozatosan háttérbe szoruló II. Abdullah attól is tartott, hogy megfosztják hazáját a jeruzsálemi iszlám szent helyek felett gyakorolt gondnokságtól, márpedig ez fontos legitimációs tényező az uralkodói család számára. Félelme nem volt alaptalan, a Guardian információ szerint valóban napirenden volt, hogy Szaúd-Arábiához kerüljenek az Al-Aksza mecset és környéke feletti előjogok, cserébe az Izraellel megkötött békéért. Jordánia a háttérben alighanem komoly erőfeszítéseket tett a terv kisiklatására.
Mindez azt jelenti, hogy Mohamed hercegnek bőven akadt indítéka arra, hogy bizalmasán, Avadallahon keresztül összeesküvést készítsen elő a jordániai király ellen, ám ez csak spekuláció. Arról is csak találgatni lehet, hogy miként alakultak volna az események Trump hivatalban maradása esetén. A Guardian beszámolója alapján a jordániai hatóságok az amerikai nagykövetség figyelmeztetésének köszönhették, hogy időben értesültek a készülő zendülésről.
