A londoni Christie's aukciósházban megnyílt a „Churchill és a művészi szövetségesei” című kiállítás, melyen Sir Winston Churchill tizenegy festménye mellett három festőművész – nevezetesen Sir John Lavery, Sir William Nicholson és Walter Richard Sickert – munkái is láthatók, akik hatottak a volt brit miniszterelnök művészetének fejlődésére.
A barrons.com pénzügyi híroldal szerint Churchill 1949 körül festett Az Atlasz-hegység Marrakeshnél című képe akár két millió fontért is elkelhet. A festményt a politikus a kubai üzletember, Antonio Giraudier számára ajándékozta el, aki több mint húsz éven át szállított neki szivart díjmentesen. Giraudier a képet 1993-ban adta el a Christie's aukciósháznak 32 ezer fontért, melyet két évvel később egy európai magángyűjtő ismeretlen összegért vásárolt meg.
A kiállításon szerepel Churchill egyetlen, második világháború alatt festett Koutoubia mecset tornya című képe is, amelyet februárban Angelina Jolie bocsátott árverésre, és amely 8,3 millió fontért kelt el – a képet Churchill még Franklin D. Roosevelt amerikai elnöknek ajándékozta el. Látható a Jeruzsálem látképe című kép is, valamint a Chartwell tájkép juhokkal, mely a festő vidéki otthonát ábrázolja.
Churchill 1915 júniusában, negyven évesen kezdett el festeni, hogy hátat fordítson a politikai nyomásnak, miután lemondott az Admiralitás Első Lordjának posztjáról. Először az ír festőművész, Sir John Lavery felesége, Hazel Lavery biztatta a politikust, hogy ragadjon ecsetet, ami Churchillt olyannyira inspirálta, hogy 1965-ös haláláig festett képeket.
Sir John Lavery volt az első, aki bevezette Churchillt a festészet világába: megosztotta vele a stúdióját, ahol megtanította neki az impresszionista ecsetkezelést, valamint a színek, a fény és a víz ábrázolásának fontosságát. 1927-ben Walter Richard Sickert mutatott új festészeti technikákat Churchillnek arról, hogyan készítse elő a vásznat, vagy hogyan nagyítsa fel négyzetarányosan a festményeit. A harmadik mester, Sir William Nicholson 1933-ban több hónapot is élt Churchill vidéki Chartwell-házában, és felkeltette az államférfi érdeklődését a csendéletek iránt a tónusok és színek harmóniáján keresztül.
