„A hatvanas években nyár felé tetőzött az ifjúsági probléma/Emlékszem, nap mint nap hajóval átmentünk Almádiból Siófokra” – énekelte Cseh Tamás az 1977-es Levél nővéremnek albumon legendássá téve ezt a hajójáratot. Május 28-a óta viszont nemcsak Siófok, de Alsóörs, Balatonfüred és Tihany is elérhetetlen hajóval Almádiból, ugyanis pénteki közleménye szerint a Balatoni Hajózási Zrt. technikai okokra hivatkozva határozatlan ideig szünetelteti a személy- és sétahajózást a településről. Mindezt egy nappal azután, hogy – miképp erről a Balatontipp beszámolt – a kisváros képviselő-testülete Kepli Lajos polgármester vezetésével lezárta a Bahart frissen a mólóra épített jegyárusító bódéját, illetve elutasította a hajózási társaság ügyben beadott kérelmét.
A hajdan jobbikos, ám Balatonalmádi élére 2019-ben függetlenként megválasztott Kepli Lajos a múlt hét közepén Facebook-oldalán számolt be róla, hogy a megyei kormányhivatal tájékoztatása szerint a Bahart építési engedély nélkül helyezte a mólóra a jegyárusító bódét, amelyet ő csak „kiszuperált kerti budi jellegű építményként” jellemzett. A polgármester szerint a hajózási cég csak egy fa kivágására kért engedélyt a várostól, a bódé felállításáról szó sem volt, ahogyan a Szent Erzsébet park feltúrásáról sem, amit szintén megtett a Bahart a közművezetékek kiépítésére hivatkozva. A hajózási cég ezek után nyújtotta be engedélykérelmét, amelyet a testület elutasított, s a határozatot a képviselők demonstratív módon ki is ragasztották az általuk körbeszalagozott bódé falára. A város vezetése egyúttal felszólította a Bahartot az eredeti állapot helyreállítására, vagyis a sétányon és a parkban a gödrök betemetésére, a bódé elbontására.
– A város turisták által legkedveltebb részét dúlták fel és csúfították el a panorámát – mondta lapunknak Kepli Lajos. Rákérdeztünk, elképzelhetőnek tartja-e, hogy az állami tulajdonú hajózási cég válaszlépésként, afféle erőfitogtatásból állította le bizonytalan időre Almádiban a személyi- és sétahajózást.
– Akár így is lehet, bár az is igaz, miután építési engedély híján a jegyárusító bódét nem lehet használni, a technikai okok akár fennállhatnak, más kérdés, ha nagyon akart volna megoldást találni a Bahart, bizonyosan tudott volna.
Kepli Lajos hozzátette, az előszezoni hajóforgalom kiesését nem érzi meg Almádi, azt pedig reméli, hogy a főszezonra sikerül kompromisszumra jutniuk a hajózási céggel.
– Mivel a turizmus kiemelt állami projekt, s a Bahart állami cég, nem hiszem, hogy az a cél, hogy Almádi kikötőjét ellehetetlenítsék – jegyezte meg. – Persze az elmúlt év megmutatta, a Bahart képes a legmeglepőbb megoldásokra – utalt a cég tavaly elfogadott reorganizációs tervében foglaltakra. Mint arról lapunk elsőként beszámolt, az állam 2019 nyarán egy 6,6 milliárd forintos tőkeemeléssel minősített többségbe került az addig a tóparti önkormányzatok tulajdonolta cégben, majd az állami jogokat gyakorló Magyar Turisztikai Ügynökség tavaly tavasszal – noha a települések nem támogatták – megszavazta a cég reorganizációs tervét, s az ebben foglaltak alapján árverésre bocsátotta a Bahart két kempingjét, szállodáját, illetve meghirdette hosszú távú bérletre az évi közel egymilliárd forintos bevételt hozó vitorláskikötőit, míg négy kikötőjét eladta volna. Az utóbbiak közül végül csak a csopakit értékesítette a Bahart, míg a vitorláskikötőkre kiírt pályázatot a második sikertelen nekifutás után visszavonta.
– Személyes találkozót kezdeményeztem Veigl Gáborral, a Bahart vezérigazgatójával – állította Kepli Lajos, aki szerint a héten sor is kerülhet a találkozóra. – Hajlandóak vagyunk észszerű engedményekre, de nem a bódét illetően: az önkényes épületkihelyezés nem fér bele.
Az ügyben megkerestük a Bahartot is, többek között arra voltunk kíváncsiak, milyen technikai okok léptek fel, s ezeket nem lehetett volna elhárítani a hajózási szezon kezdete előtt, s meddig szünetel a forgalom Almádiban, ám kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
